Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla: A vízügyi államigazgatás szervezete és tevékenysége Németországban

A vízügyi államigazgatás szer\'ezete és tevékenysége Németországban 211 zetvédelmi Minisztérium keretében dolgozó Vízgazdálkodási osztály irányítja. Az osztály létszáma 20 fő. A minisztériumi osztály irányítja a tartomány vízgazdálkodási politikáját, a területi vízügyi szervezetek munkáját, kidolgozza a tevékenység jogi alapjait és az osztály szervezetén belül ellátják a felsőbb szintű vízügyi hatósági tevékenységet. A tartomány területén a vízügyi szervek kötelesek gondoskodni a szövetségi vlziutak fenntartása kivételével minden vízgazdálkodási feladat ellátásáról, beleértve a vfekészletgazdálkodást, a vízminőség-védelmet, a vízfolyásrendezést, az árvíz- és belvízvédelmi művek kiépítését és fenntartását. Ennek értelmében Rheinland-Pfalz tartományban az állami vízügyi feladatok: - vízkészlet-gazdálkodás, -vízminőség-védelem, -szabályozás, ellenőrzés, - I. rendű természetes vízfolyások felújítása és fenntartása, - I. rendű árvízvédelmi töltések és átemelők kiépítése, fenntartása. A további vízgazdálkodási feladatokban a tartomány csak koordinál, azok ellátását az önkormányzatok kötelesek biztosítani. A fontosabb önkormányzati vízügyi feladatok: - a II. és III. rendű vízfolyások felújítása és fenntartása, -a II. és III. rendű árvízvédelmi művek fenntartása, - árvízvédekezés, vízkár-elhárítás, - lakossági vízellátás, - kommunális csatornázás, szennyvízelvezetés. A költségesebb önkormányzati feladatot képező beavatkozásokhoz az állam hozzájárulhat, mértéke nem haladhatja meg a 30%-ot. A további kisebb jelentőségű feladatok ellátása, amelyek egy-egy önálló jogi személy (lakosság, vállalkozók, üzemek stb.) érdekeit szolgálják, az érdekeltek kötelezettsége. A tartományi kormányok a vízügyi államigazgatási feladatokat a szövetségi szervezettől eltérően látják el. A hatósági feladatokat, vízjogi engedélyezést a különböző szintű kormányzati hivatalokhoz telepítették (tartományi, megyei, kerületi). A hatósági munkát elősegítő és a vízgazdálkodási érdekeket képviselő szakhatósági munkát az önkormányzatoktól független tartományi vízépítési intézetek valamint a területi víz- és hulladékgazdálkodási hivatalok látják el. Az utóbbiak a tartományi kezelésű vízi főművek (árvízvédelmi töltés, csatorna) vonatkozásában gondoskodnak az üzemeltetésről, fejlesztésekről és fenntartásról. Az elmondottak alapján a tartományon belül a vízgazdálkodási tevékenység irányítása kettéválik, hatósági és szakhatósági vonalra (3. ábra). A hatósági szervezetek illetékességi körét a tartományi vízügyi törvényben határozzák meg; általános szabályként rögzíthető, hogy a beavatkozások kihatásának megfelelően kell a felelősségi köröket meghatározni. A minisztérium és különböző szintű önkormányzati szervek hatósági ügyeik intézése folyamán kötelező jelleggel támaszkodnak a megadott szakhatóságok munkájára. Egész tartomány területét illetően szakhatóságként tevékenykedik a tartományi vízépítési intézet, amelynek bevonására elsősorban a bonyolultabb esetekben van szükség. A Rheinland-Pfalz tartományban tevékenykedő Vízépítési Intézet (Mainz) fontosabb feladatai: - a vízrajzi adatgyűjtés koordinálása, a mérőhálózat üzemeltetésének ellenőrzése, - a felszíni vizek hidrológiai adatainak ellenőrzése, - hidrogeológiai és geológiai alapfeladatok ellátása, - talajvízháztartási adatok gyűjtése, értékelése,