Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A statikus összesítő vízgazdálkodási mérleg számítása időben ingadozó vízigény esetén

176 Domokos Miklós -általában a vele egyenértékű ho(x,y) függvényt célszerű használni. Alkalmazási példát az 5. ábra mutat be. 4.3. Ismeretlen alakú, de ismert tendenciájú determinisztikus vízkészlet-vízigény kapcsolat A vízmérleg szerkesztéséhez a K(d) vízkészlettartóssági görbének az 1(d) vízigeny-tartóssági görbe 1(1-d) tükörképével közös koordinátarendszerben való ábrázolását javasolták (Kovács 1963, Dávid 1971). Erről az ábráról (6. ábra) egyrészt leolvasható a r

kri

t jelű érték, amely megadja „hogy a vizsgált teljes időszak 7\

rj

t százalékában a vízigény meghaladja a vízkészletet". Nyilvánvaló, hogy jelöléscinkkel: 100% 7kri. = e = -f dt = f Od. (24) T

J a:(<) < /(<) J d(K = r) Másrészt a 6. ábra jobb alsó sarkában sűrűn vonalkázott A területdarab („Vízhiány, passzív vízmérleg") arányos a vízmérleg mutatójával, hiszen 100% a = TJ V(')-4')]dt = f f [/(1 ~d)~ K(d)]0d (25) T J K(t) <t(i) J d(K = i)

J 1 v v 7 100% 100% f 1(d) Od f 1(d) Od a = 0 Jd = () A javasolt eljárás, minthogy a K(d) és az l(l-d) függvényt közös tartóssági koordináta-rendszerben ábrázolja s velük a fenti műveletet végzi, nyilvánvalóan magában foglalja azt a felvetést, hogy a mérlegben összemért K(t) ésl(t) függvények a tárgyidőszak bármely kiragadott r

0 pillanatában felvett értékei között gyakorlatilag fennáll a d(K(to)) = \-d(I(to)) (27) kapcsolat, vagyis a két vízigény-kar eloszlásfüggvénye között - tehát a K(t) és az l(t) időfüggvény között is - determinisztikus kapcsolat áll fenn. Nyilvánvaló, hogy minden olyan függvénykapcsolat kielégíti a (27) feltételt, amelyben az I a /С-nak monoton csökkenő, ill. általánosabban: monoton nem-növő függvénye.