Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Weckerle, Konrad: Európai infrastruktúra: A Majna-Duna kapcsolat

148 Weckerle, Kortra

d Ь. ábra. A Majna-Duna-csatorna Kelheimnél (A Bischof & Broel cég szívességéből.) Fig. 6. The Main-Danube Canal at Kelheim Fig. 6. Le canal Main-Danube a Kelheim bá a riedenburgi és kelheimi zsilipek (

h = 8,40 m). A többi 13 hajózsilipet 7,41 m és 24,67 m között változó lépcsővel, takarékmedencékkel (8. ábra) egészítették ki. Figyelembevéve azt a tényt, hogy ezeknek a folyóknak a vízhozama nem elegendő a zsilipeléshez szükséges töltővíz biztosítására - takarékmedencés zsilipek építésére került sor (9. ábra). A zsilipkamra egyik oldalán, megfelelő magasságban, két-három tartalékmedencét létesítenek (8. ábra), amelyek a kamra kiürítésekor (völgymenet-zsilipelés) a kamra vízmennyiségének 60%-át befogadják és így csak 40%-ot bocsátanak le az alvízi bögébe. Ez a 60% tartalékvíz a következő zsilipelésnél (hegymenet-zsilipelés) a takarékmedencéből újra kivehető és felhasználható a zsilipkamra 60%-ig való feltöltésére. A még hiányzó 40%-ot a csatorna felvízi bögéjéből kell a zsilipkamrába bebocsátani (9. ábra). A zsilipkamrák töltése és ürítése fenékcsatornákon keresztül történik, és így nem keletkeznek hossz menti áramlások. A Majna-Duna-csatorna speciális műtárgyai között említésre méltók még a csatom ahiüak (10. ábra). A csatornának három, beépítéstől mentesnek tartandó árterülettel rendelkező, nagyobb folyóvölgyet kell kereszteznie: a Zenn völgyét, valamint a Rednitz és a Schwarzach folyók völgyét. Ezeken a helyeken a csatornának a völgyek