Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Weckerle, Konrad: Európai infrastruktúra: A Majna-Duna kapcsolat

146 Weckerle, Kortrad 4. ábra. Majna-Duna-csatorna: a hauseni vízlépcső és vízerőmű (A Bischof Л Broel cég szívességéből.) Fig. 4. Main-Danube canal: the dam and hydropower station of Hausen Fig. 4. Le canal Main-Danube: la chute fitiviale et l'usine hydroénergétique de Hausen megfelel, de ugyanakkor a csatornapartok és a csatornafenék igénybevételét a lehető legkisebb mértékre csökkenti. Modell-vizsgálatok és a természetben végzett kísérletek arra a felismerésre vezettek, hogy a nedvesített kereztmetszet legalább a teljesen megterhelt hajó merülési keresztmetszet hétszerese legyen. A Majna-Duna-csatorna számára választott keresztmetszethez 55 m széles vízszint tartozik; a fenék 31 m széles, a rézsűk hajlása 1:3, és a vízmélység 4 m. Az Európa-hajóval kapcsolatban így a 7,4-es viszonyszámot érik él. Térbelileg szűk szakaszokon (pl. városi átvezetés Nürnbergnél, Berchingnél és Kelheimnél), azonos viszonyszám megtartásával 43,0 víztükörszélességgel, függőleges csatornafalakat kellett kialakítani (6. ábra). Amíg az Európa-hajó 1350 t hordképességgel rendelkezik, a hajóépítés fejlődésével ma már a tolatmányoknál (két uszály, egy tolóhajó) 3500 t hordképességet értek el. Ezek a vízijárművek is közlekedhetnek a csatornán, ilyen esetekben azonban a csatorna görbületi sugarainak van döntő szerepük a hajók találkozása esetén. A Majna-Duna-csatorna lényeges építőelemei a mederburkolat és a szigetelés. A mederburkolatnak az a feladata, hogy a visszaáramló hullámot a csatornapartok lej-