Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Schiller, Heinz: Elkészült a Majna-Duna víziút

134 Schiller, Heinz megoldást a Karlsruhei Egyetem Theodor Rehbock Intézetében kifejlesztett töltő- és ürítőrendszer hozta, amely a zsilipkamra fenéklemezében helyezkedik el, amelyhez nagyszámú vízszintes kis csatorna csatlakozik. E rendszer akár 1,7 m/min sebességű vízszintemelkedést és -süllyedést is lehetővé tesz anélkül, hogy a zsilipkamrában bármilyen turbulencia lépne fel. A csúcsböge esetében alternatívaként hajóemelőművek létesítését is vizsgálták. Bár a zsilipelési technika mai fejlett változatai egyre nagyobb emelési magasságokat tesznek lehetővé, az emelőművek létesítési és üzemelési költségei azonban jóval nagyobbak (nem utolsósorban pedig azért, mert a 176 m hosszúságú Európa II típusú uszálytolatmány hajólifttel csak két részletben lehetne átemelhető). Ilyen megfontolásból végül is a zsilipmegoldás javára döntöttek. így a csúcsgörbéhez É-ról csatlakozó három, egyenként 24,67 m duzzasztási magasságú zsilippel Németország eddigi legmagasabb zsilipjei épültek meg. A csúcsböge déli oldalán három 17-17 m-es zsilip épült. 5.4. A csatorna üzemvízellátása és a Majna-vízgyűjtő vízpótlása a Dunából A csatorna tervezésének egyik alapvető feladata volt az üzemvízzel való ellátás megoldása (a zsilipek vízellátása, valamint a párolgási és a szivárgási veszteség pótlása). A Majnának és a Regnit/.nek kicsi a vízhozama, a Jura-hegységet átszelő csatornaszakaszhoz pedig igen gyenge felszíni vízhálózat csatlakozik, ezért csakis a Dunából ill. annak vízgyűjtőjéből történő vízkivétel jöhetett szóba. A vízkivételt a Duna Bizottságban együttműködő Duna menti államok már az 1920-as években tudomásul vették, A csatorna üzemvízzel való ellátása céljából a csatornának a Duna és csúcsgörbe közötti szakaszán levő 5 vízlépcsőjét szivattyúkkal látták el. Ezek a szükséges, legfeljebb 14 m

3 s'-nyi vízmennyiséget a Dunából a 68 m-rel magasabban levő csúcsbögébe szállítják. Bajorország sajátos csapadékeloszlása következtében kisvíz idején az egy lakosra jutó vízkészlet a Duna-vízgyűjtőben háromszor akkora, mint a Majna-vízgyűjtőben. A bajor vízügyi közigazgatás azért úgy döntött, hogy a Majna-Duna-csatornát nagytérségi vízpótló rendszerként is hasznosítja úgy, hogy a 14 m

3 s

1 üzemvízen kívül még további, legfeljebb 21 m

3 s

_

1-ot a Duna-vízgyűjtőből a vízben szegény RegnitzMajna-vízgyűjtőbe vezet át. Ez azt jelenti, hogy a Dunából összesen legfeljebb 35 m

3 s

_

1-ot emelnek a csúcsbögébe. A vízlépcsőkbeépített szivattyútelepek mindegyike ennek megfelelően 5 db 7 m

3 s

4 teljesítményű szivattyúból áll. Annak érdekében, hogy lehetőleg olcsó villanyárammal lehessen szivattyúzni, a vízválasztó környezetében két tározót irányoztak elő. Közülük még épülő Kleine Roth-tározó a Regnitz és a Majna kisvízhozamának kiegészítését, a még csak tervezett Dürrloh-tározó pedig a csatorna üzemvíz-ellátását szolgálja. A Duna kisvízi vízszállítását vízgazdálkodási okokból nem szabad csökkenteni, ezért a kelheimi szelvény 140 m

3 s '-nál kisebb vízhozamai idején szünetel a Dunából való vízkivétel. Ekkor egy második átvezető-rendszer lép működésbe, amelynek elemei: az Altmühl mentén levő kiegyenlítő tározó, a Rednitz egyik mellékvölgyében levő átvezető csatorna és a 150 millió m

3-es térfogatú Brombach-tározó (3. ábra). Ebben a rendszerben az Altmühl folyó árvizeit tározzák és szükség esetén a Rednitz-Regnitz rendszerbe leengedik. Az átvezetés célja, hogy a Regnitz folyó (Nürnbergtől É-ra levő) hüttendorli vízmérce-szelvényének jelenlegi kisvízi hozamát, 12 m

3 s°-ot a jövőben 27 m

3 s '-ra nö-