Vízügyi Közlemények, 1992 (74. évfolyam)

2. füzet - Schiller, Heinz: Elkészült a Majna-Duna víziút

Elkészült a Majna-Duna víziül 127 3. Л Majna kiépítése A Majnának zárt böge-lánccá való kiépítése - a gazdasági válságok és a második világháború által meg-megszakítva - az 1922-1962 időszakban valósult meg. A víziút vonalvezetése általában az eredeti folyómedret követi. Néhány kisebb mederkorrekción kívül a Majnának csak egy túlfejlődött kanyarulatát (Volkach és Gerlachshausen között metszették át úgy, hogy a régi Majna-meder számára állandó minimális vízhozamot biztosítottak. Az így kiépített Bamberg-Aschaffenburg közötti Majna-szakasz hossza 297 km, szintkülönbsége 122 m. A 27 vízlépcső (vízerőmű) viszonylag soknak, vagyis átlagos duzzasztási magasságuk viszonylag csekélynek tűnik (1. ábra), azonban a Majna sűrűn lakott völgyében számos város és község közvetlenül a folyópartra települt, amelynek mentén utak és vasútvonalak is szép számban találhatók, a kiépítés során a vízszintduzzasztás lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak. A Majna 87 km hosszú torkolati szakasza (1. ábra) 8 vízlépcsővel még az RMD AG. megalakulása előtt elkészült. A Majna Bamberg és Würzburg közötti sokévi középvízhozama mintegy 105 m * s"

1 az egyes évek középvízhozamai 45-189 m

3 s

1 ingadoznak. A vízrajzi észlelés kezdete óta a legnagyobb vízhozamot, 220(1 m

3 s'-ot pedig 1964-ben mérték. Würzburg> tói Aschaffenburgig a sokévi középvízhozam értéke kb. 160 m

3 s '-ra nőtt. A Majna hajóút-szelvényét 2,50 m mélyre és 36 m szélességűre építették ki. Valamennyi vízlépcsőnél egy 300 x 12 m-es hajózsilip és egy vízerőmű létesült, továbbá mindenütt szabadon hagyták egy második hajózsilip helyét. Л Majna-Duna-csatorna hajóút-szelvényét - a Majna-kiépítés 1902. évi befejezését követő fejlődésnek megfelelően, némileg nagyobbra irányozták elő, a Majnán is utólagos kiigazító beavatkozásokra van szükség. Lényegében 40 m széles és 2,90 m vízmélységű hajóutat kell kialakítani, valamint egyes élesebb kanyarulatokat ki kell igazítani. F.zck a néhány éve megkezdődött munkálatok azonban már nem tartoznak az RMD feladatai közé. Előreláthatóan a Duna-kiépítés befejezésével egyidejűleg készülnek el. 4. Л Duna bajor szakaszának kiépítése A Duna-Majna hajózócsatorna megépítését még a Duna hajózhatóvá tételének is meg kellett előznie (2. ábra). A Duna bajor szakaszán nemcsak a hajózás, hanem a vízenergia kihasználásának érdekei is jelentősen hozzájárultak a vízlépcsők létesítéséhez. 4. 1. A kachleti és a jochensteini vízlépcső Az 1923 és 28 között létesített kachleti vízlépcsővel már a Duna kiépítésének kezdeti szakaszában komoly sikereket értek el. A duzzasztás eredményeként a dunai hajózás fő akadályát képező, Passau-Vilshofen közötti rettegett zuhatagos Duna-szakasz megszűnt, és egyúttal jelentős energia-potenciált is hasznosítottak. A német-osztrák határ környezetébe tervezett, a kachleti vízlépcsőhöz alulról csatlakozó jochensteini vízlépcsőt 1952-56-ban Ausztriával közösen létesítették, amint a megnövekedett energiaigény lehetővé tette az általa termelt energia értékesítését.