Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Török László: A szűrőöblítés hidraulikája

A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása 53 Az árvíz után Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója, az országos árvízkárok megszemlélése közben, Szeged és Makó után Gyulán is megjelent. Bejárta az elpusztult városrészeket és kijelentette: „ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni". Az Alsó Fehér Körösi Ármentesítő Társulat 1854. év tavaszán kezdte meg a Fehérés Fekete-Körös töltéseinek építését. Az első árvíz - az 1855. évi - után már magasítani kellett az új töltéseket. 5. Átszervezés és lázas tevékenység Az 1850-es években a vízügyi igazgatást, a sok átszervezés jellemezte. Az 1855. évi árvíz még vissza sem húzódott a folyókba, amikor a K.K.M. 28. 981/1855. (IV. 12.) sz. rendelete alapján engedélyezte Bodoki - még az árvíz előtt benyújtott fehér-körösi szabályozási tervét. Ez a jóváhagyott terv a Tiszaszabályozási Központi Bizottság útján jutott a gyulai Körös Szabályozási Társulathoz. Az árvíz utáni lázas tevékenység következtében a K.K.M. hatásköréből kivették a vízrendezési ügyek vitelét, és azt a Katonai és Polgári Kormány Építési Osztályának felügyelete alá helyezték. Ugyanekkor a Tiszaszabályozási Központi Bizottság helyett a Nagyváradi Helytartósági Osztály, Építésigazgatási Osztálya kapott vízügyi feladatokat. (Ugyanekkor állították fel a budai, kassai és temesvári azonos osztályokat is.) Közben folytak a módosítás után, véglegesen engedélyezett terv alapján a Fehér-Körös menti munkálatok. A töltések tervezési előmunkálatainak költségeire, árterületi holdanként 3 ezüst pengőkrajezárt kértek az érdekelt birtokosoktól és községektől. Magyarország kormányzójának 1855. évi árvízi szemléje alapján, az Építési Osztály 1856. október 27-én utasította a Nagyváradi Helytartósági Osztályt, hogy a Fehér-Körös Gyulától Békésig terjedő szakaszát 3 mérföld (1 mérföld = 7 585,94 m) hosszú - belsőségeket elkerülő - új csatornával szabályozza. Ezen rendelkezése alapján kötelezte a Nagyváradi Helytartósági Osztály Bodokit, hogy a korábban jóváhagyott - és kivitelezés alatt lévő - tervet dolgozza át. Ezután a folyamatban lévő fehér-körösi munkák abbamaradtak. Bodokit elkedvetlenítette, hogy eredeti tervét (Gyuláig hajózható csatorna) nem valósulhat meg, majd elkészítette az előírt tervet. Az újabb tervet a Nagyváradi Helytartósági Osztály 14 824/1856 (XI. 12.) sz. rendeletében hagyta jóvá, és ebben a Fehér-Körös - most már végleges - szabályozási munkáinak módosításait és végrehajtását is előírták, valamint utasítást adtak a munkálatok azonnali megkezdésére (2. ábra). Ugyanezen Bodoki-féle terv alapján írták elő a már megépült Arad megyei Fehér-Körös töltések Székudvar alatti szakaszának elbontását, és egymástól 100 m -re való kihelyezéséi. A tervezés során Bodoki Huszár gondolatait követte, Keczkés pedig átdolgozta a Huszár Bodoki tervet. így a Körösök - Berettyó szabályozásának terve, hármuk közös munkájának tekintendő. A Fehér-Körös vizének elvezetése céljából készítendő új csatorna a Gyula békési nagycsatorna ásását 1856 év xégén kezdték meg, és egész télen ál lolyiaiiák