Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A F első-Duna és a szigetközi mellékágak vízminősége 323 3. ábra. A klorofill-a és a vízhozam kapcsolata egymásutáni, heti gyakoriságú mérések alapján Fig. 3. Relationship between Chlorophyla concentration and the river flow, on the basis of weekly sampling data Bild 3. Beziehung zwischen Chlorophyll-a und Durchfluß auf Grund von wöchentlichen Meßwerten Fig. 3. La variation de la Chlorophyll-a en fonction du debit suivant la succession des mesures à fréquence hebdomadaire 0

2, pH, NOj, PO 2). Legszembetűnőbb különbségek az ásványi ágrendszerben levő halrekesztői csatornában, a kotrott dunaremetei ágban és a bodaki ágrcndszer 36,4 tkm-nél levő mintavételi helyén voltak. Itt 2,5-10-szeres klorofill-a pigment töménységeket és biomassza értékeket is mértünk a többi mintavételi helyhez képest. Ezeken a helyeken a fitoplankton szerkezeti viszonyai is eltérnek, mivel a fajösszetételben dominánsak a Pyrrophyta fajok (Peridinium Sp. Ceratium hirundinella) tavasszal Dinobryon sociale, nyárvégén Cyanopyta (Anabaena circinalis, Aphanizomenon flosaquae, Oscillatoria planctonica) kísérő elemekkel. A mellékágrendszerek többi helyein a fitoplankton benépesítésében a dunai elemek vesznek részt, de az algaszámokban nagyobb a részesedésük a zöld- és egyéb algáknak mint a főágban (4. ábra). Néhány taxon csak a mellékágrendszerekben fordult elő, ezeket a III. táblázatban külön jelöltük. A mellékágak kedvezőbb életfeltételt jelentenek a mikro vegetáció