Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXX1II. évfolyam 1991. évi 3-4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: dr. Starosolszky Ödön AZ IVÓVÍZ JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSONGRÁD MEGYÉBEN NAGYISTÓK FERENC Magyarországon az utóbbi 15-20 évben az ivóvíz minőséggel kapcsolatban a problémák egész sora jelentkezett. Ezekből négy problémakör azoknál a felszín alatti vízkészleteknél jelentkezett, amelyek kellő védettséggel rendelkeznek. A robbanásveszélyes metán a rétegvízben korábban is ismert volt. Az ivóvízből való eltávolítás igénye a vízfogyasztás növekedésével a 70-es évek derekán, elsősorban üzemeltetői balesetek kapcsán merült fel. Bizonyos térségek rétegvizeiben levő toxikus komponens, az arzén a 80-as évek legelején vált szakmai körökben ismertté. A szervesanyagok bomlástermékeinek a jelenléte a rétegvízben a hidrogeológusok előtt közismert. A közbenső bomlástermékek, elsősorban az ammónia és a huminanyagok, a mikroorganizmusok számára potenciális tápanyagforrást jelentenek. Ha a hőmérséklet és az oxigénellátottság kedvező, akkor az aerob mikroorganizmusok az ilyen vízművek műtárgyaiban és elosztóhálózataiban tömegesen jelennek meg. Ez a folyamat az oxigén bevitelt igénylő technológiáknál kivétel nélkül megfigyelhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem feltétlenül szükséges a tudatos oxigén bevitel. Víztermelő kutakban, tározó műtárgyakban is van lehetőség az oxigén korlátozott mértékű beoldódására. Nagyszámú vizsgálataink igazolják, hogy a mikroorganizmusok már a kutakban kimutathatók, és az elosztóhálózatban oxigén bevitel nélkül is a kívánatosnál nagyobb mennyiségben vannak jelen. Az ilyen vízműveknél a vízelosztó hálózat és a műtárgyak rendszeres mechanikai és biológiai tisztítása csak tüneti kezelésnek minősül. A mikroorganizmusokat a fogyasztó közvetlenül nem érzékeli, kivéve ha a táplálékláncban magasabb rendű organizmusok is megjelennek. A megfigyelt mikro- és makroorganizmusok általában veszélytelenek. Tömeges jelenlétük azonban olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyeknek súlya rövidtávon mind a metán, mind az arzénprobléma súlyát meghaladhatja. A védett rétegvizek harmadik problémakörének tehát a közbenső szerves bomlástermékek - elsősorban ammónia és huminanyagok - tekinthetők. Végül az is közismert, hogy egyes vízműveink napjainkban 25-30 °C-os vizet juttatnak az elosztóhálózatba, amelynek nátrium tartalma helyenként meghaladja a A kézirat érkezett : 1991. VI. 13. Nagyistók Ferenc oki. bányamérnök, vízépítő szakmérnök, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szentes) üzemmérnökség vezetője.