Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

A Kiskörei-tározó hatása környezetének belvíz\'iszonyaira 291 alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy az 1973 előtti és az 1974 utáni évekre felrakott pontok egymástól elkülönülnek, egy egyenessel (a Királyéri-öblözet esetében törött vonallal) egymástól el is választhatók. Az 1965, 1970 és 1980 nyári belvizeket önmagukhoz kell viszonyítani. Megállapításunk tehát itt is az, hogy a kiskörei duzzasztás hatására a kiváltó csapadék-belvízi elöntés kapcsolat sem romlott, sőt kifejezetten kedvezőbbé vált az időközben elvégzett belvízvédelmi fejlesztések hatására: az 1973 utáni időszakban ugyanakkora kiváltó csapadékhoz kisebb elöntött terület tartozik. Ez a tendencia érvényesül a duzzasztás által különböző mértékben érintett minden vizsgált területen. A magassági viszonyok alapján a Tiszafüredi-öblözet nagymértékben, az Árkusöblözet mérsékelten, a Királyéri-öblözet pedig kismértékben érintett területnek minősíthető. (A Királyéri-részöblözetnél a fejlesztés kevésbé volt hatásos, mint a másik három öblözetnél, ennek következménye az ábrákból is kitűnik.) Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az értékelés csak a felszíni elöntésekre érvényes, nem vonatkozik a magas talajvízállásból, túlzott átnedvesedésből származó belvízi problémákra, noha a belvízkárok nagyobbik része éppen ebból származik. E kérdés megítélésében kiemelkedő jelentősége van a talajvíz-vizsgálatoknak (VITUKI 1989/a), amelyekre tanulmányunk nem terjed ki. A vizsgált öblözetekről levezetett vízmennyiséget két csoportosításban is vizsgáltuk, ill. grafikonokon ábrázoltuk: - az egyes években szivattyúzott évi mennyiséget az évi csapadék függvényében, - a belvizes időszakban szivattyúzott vízmennyiséget a belvizet kiváltó csapadék függvényében. Megállapítottuk, hogy a kérdésben igen nagy szerepe van a belvizes, illetve a belvízmentes időszak pontos elválasztásának, így egyes években több belvizes időszakot is figyelembe kell venni még akkor is, ha ezek viszonylag jelentéktelenek. Éppen ebből adódik, hogy az évi adatok valamivel rendezettebbek, mint a belvizes időszakra vonatkozó adatok. A Kiskörei-vízlépcső hatása elsősorban a Tiszafüredi-öblözetben figyelhető meg (3. ábra), ahol az 1973. utáni években megnövekedett a szivattyúzott vízmennyiség. Különösen feltűnő az 1981. évi kiugróan magas érték, amely az új szivattyútelepek üzembeállításának, a szivárgócsatorna korszerűsítésének a következménye. A szivárgócsatorna az Árkuséri rész-öblözet területére is átnyúlik, így ennek hatása is a Tiszafüredi-öblözetnél jelenik meg, az Árkuséri-öblözetben már elmosódottabb, a Királyéri-öblözetben pedig - a vízmennyiségekben rejlő egyéb bizonytalanságok miatt is - követhetetlen a Kiskörei-tározó hatása. (Itt egyébként igen nagy jelentőségű a gravitációs levezetés is, amelyet nem tudtunk mennyiségileg számításba venni.) A Kiskörei-tározóból származó vízmennyiség két részből tevődik össze: a szivárgócsatornával közvetlenül levezetett vízmennyiségből és a talajvíz formájában a területre kiáramló vízmennyiségből. A vizsgálatba bevont adatokból csak az előbbire válaszolhatunk, az utóbbira legfeljebb a talajvíz-vizsgálatok alapján lehet következtetni. A szivárgócsatornával levezetett vízmennyiség a Tiszafüredi-öblözetben jelentkezik a szivárgó korszerűsítése utáni években, így esetünkben az 1980., 1981. és 1986. években. Ezekben az években a belvizes időszakon kívüli időben szivattyúzott víz-