Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

A Kiskörei-tározó hatása környezetének belvíz\'iszonyaira 283 utáni (1974-1988) időszak minden egyes belvizes évére, sőt belvízi eseményére, a belvízjárás következő jellemző adatait tartalmazza: - a belvizes időszak (naptári) kezdete és vége - a belvizes időszak tartama (d) - a megelőző 3 havi csapadékösszeg (mm/90 d) - a hótakaró víz-egyenértéke a belvizes időszak kezdetén (mm) - a csapadékösszeg a belvizes időszak alatt (mm) - a legnagyobb elöntött terület (km ) - az átlagosan elöntött terület (km ) - átlagosan elöntött terület x időtartam (km

2.d) - a belvízkár adott évi árszinten (10

6 Ft) - a fajlagos belvízkár (Ft/km

2) - a szivattyúzott vízmennyiség (10

6 m

3) belvizes időszakban és belvizes időszakon kívül - a szivattyúzott vízmennyiség Kiskörei-tározóból származó része (fakadóvíz), (10

6 m

3) - az öblözetból gravitációsan távozó vízmennyiség (10 m ). Az adatok évenkénti, sót belvízi eseményenkénti meghatározása (felkutatása, becslése) rendkívüli nehézségekkel járt és ezért jelentős bizonytalanságokkal terhelt adattömeget eredményezett. Ennek oka: részben az észlelési adatok teljes hiánya (vagy a régebbi adatok megsemmisülése), részben pedig a becslések VÍZIG-enként - és valószínűleg időszakonként is - eltérő módja. A belvízi elöntések kiterjedését általában a sokévtizedes gyakorlat szerint, a belvízvédelmi készültség idején a csatornaőrök naponta, egyébként a dekád utolsó napjára vonatkozóan jelentik. A felmérés a nagyobb (hektár nagyságrendű) összefüggő felszíni vízborításokra terjed ki, amelyeket szemrevételezéssel, becslésszerúen állapítanak meg, ezért az elöntési adatok erősen szubjektívek, olykor következetlenek, ellentmondásokat tartalmaznak. A csatornaőri jelentéseket a felügyelő (készültség idején a védelemvezető) védelmi szakaszonként összegezve továbbítja a szakaszmérnökséghez és innen jutnak a VÍZIG vízrendezési csoportjához. A belvízi elöntések csak tájékoztató jellegűek, de az akkori belvízi viszonyok érzékeltetésére feltétlenül hasznosak. Példaként az 1939-50 időszakból kiválasztott néhány belvizes évben észlelt elöntéseket a II. táblázatban közöljük. Megállapítható, hogy az 1940. év tavaszán kialakult belvízelöntés jóval nagyobb volt, mint az 1950 utáni bármelyik év elöntése. Az 1940. évi belvíz tehát méltán nevezhető az „évszázad belvizé"-nek. II. táblázat Belvízi elöntések a Tiszántúli VÍZIG négy hatásterületi öblözetében Év Királyéri (50a 1-41 197 km

2) Arkuséri (50bs-6; 94 km

2) Tiszfüredi (52; 100 km

2) Bazsi (48сг; 52 km

2) öblözet elöntött területei, km

2 1940 13,5 11,3 5,9 9,6 1941 6,6 5,6 2,9 4,6 1942 4,1 3,4 1,8 2,9 1947 3,9 3,2 1,7 2,8