Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Csipai Imre-Domokos Miklós-Jóna Zoltán-Körtvélyi Kálmán: A kiskörei-tározó hatása környezetének belvízviszonyaira

280 Csipai I., Domokos M., Jóna Z. és Körtvélyi K. 1. A tározó hatásterülete és annak belvízöblözetei A tanulmány fő célja: a Kiskörei-tározó 1973. évi üzembelépése előtti (lehetőleg minél hosszabb) időszak és az azóta eltelt másfél évtized belvízi eseménysorozata jellemzőinek összehasonlítása s ennek alapján következtetés arra, hogy a tározó üzembelépése milyen változásokat okozott a hatásterület túlnyomó részének belvízjárásában. Erre a kérdésre a vizsgálat elvégzése előtt még becslésszerű választ sem lehetett volna adni. Amennyire nyilvánvalóan várható volt ugyanis, hogy a duzzasztás következtében általában megnő a hatásterületen keletkező belvízmennyiség, annyira kérdéses volt, hogy ezt a hatást mennyire tudja ellensúlyozni (vagy akár túlkompenzálni) a belvízvédelmi létesítmények fejlesztése (beleértve a szivárgórendszer működését). Ha pedig mindezek eredőjeként jelentkezett is valamilyen jellegzetes eltérés az üzembehelyezés előtti és utáni időszak belvízjárása között, akkor az a kérdés, hogy ezt az eltérést mekkora hányadban okozták az esetleg eltérő időjárási viszonyok. A feltett kérdés vizsgálat előtti megválaszolásához ugyanakkor a hatásterületen működő mezőgazdasági üzemek ismert és ismételt panaszai sem szolgálhattak volna támpontul, mivel a panaszok tárgyszerűsége közvetlenül nem bizonyítható: még ha a korábbi időszakokhoz képest jelentkeztek is víz-okozta többletkárok, ezek okozói közül előbb külön kellene választani a tanulmányunk tárgyát képező belvízi elöntéseket és a más szakvéleményekben vizsgálandó esetleges káros talajvízszint-emelkedéseket. A két időszak belvízi jellemzőinek összehasonlításához először a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű és minél hitelesebb adatokat kellett összegyűjtenünk a hatásterület belvízi öblözeteiből. Az adatgyűjtés a teljes egészében vagy jelentős részben a Kiskörei-tározó hatásterületén levő 11 belvízi öblözetre, illetve részöblözetre (az ún. hatásterületi öblözetekre), továbbá a hatásterületen kívüli 2 öblözetre (mint kontroll-öblözetekre) terjedt ki (7. ábra). Az 1. ábrán a jelenlegi DV = 89,00 m A.f. és a jövőbeli alternatívaként szóbajöhető DV = 90,50 m A.f. duzzasztási szinthez tartozó hatásterület-határokat, továbbá a hatásterületen lévő belvízi szivattyútelepek 1970. és 1990. évi átemelőképességét is feltüntettük. A hatásterületi és hatásterületen kívüli öblözetek legfontosabb adatait az I. táblázatban adjuk meg. A táblázatban, a Kiskörei-tározóval kapcsolatban végzett belvízrendezési fejlesztések jellemzésére, a belvízi védettség négy mutatószámának a tározó létesítése előtti (1965. évi), jelenlegi (1988. évi) és nagyobb távlatra előirányzott mutatószámait is feltüntettük. Látható pl., hogy a hatásterületi öblözetek öszszesített szivattyú-kapacitása máig csaknem megduplázódott, fajlagos vízszállítása 2,5-szeresére nőtt, átlagos csatornasűrűsége viszont gyakorlatilag alig változott. 2. Az adatgyűjtés A 11 hatásterületi öblözet részletes adattáblázatának mindegyike a legfontosabb általános adatokon (kiterjedés, súlypont távolsága a tározó töltésétől, magassági helyzet, az öblözet 10%-nyi legmélyebb részének a DV = 89,00 m A.f. alatti szintkülönbsége, talajfajták, művelési ágak kb. évtizedenként, csatornasűrűség, stb.) kívül a Kiskörei-tározó üzembehelyezése előtti (VÍZIG-enként különböző hosszúságú) és