Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai 271 jelenti, hogy a h\ felhőképződési szintnek a térszíni elpárolgás növekedése, vagy csökkenése iránti érzékenységét a (11) szerinti telítettségi görbén a T

h felhőszinti hőmérséklethez tartozó érintő m

h iránytangense határozza meg. A fagypont alatti hőmrésékletre jellemző kis iránytangens értéke (^0°C-nál mintegy 0,021 hP/°C; -10 °C-nál 0,22 ЬРЛС) nagymértékű érzékenységet, a fagypont felett gyorsan növekvő iránytangens értékek (0 °C-nál 0,44 hP/°C; +15 °C-nál 1,09 hPrC körüli érték) pedig jelentősen csökkenő mértékű érzékenységet jelentenek. A térszíni elpárolgás és a troposzféra zárt páratartályán belüli csapadékképződés kölcsönhatásának sajátosságát fejezi ki a szimulációs vizsgálatok egyrészét összefoglaló 16. ábra, amely szerint az átlagos felhőszint süllyedésével e kapcsolat érzékenysége (vagyis az egységnyi R

s változásnak megfelelő felhőszintváltozás, valamint a statisztikai adatok szóródásának mértéke) jelentősen csökken. 3.4. A térszíni hőmérséklet és relatív nedvesség egyensúlya A térszíni párolgás és a troposzférán belüli csapadékképződés kölcsönhatásának vizsgálatához kiindulásul szolgáló e

0 - e

h páranyomás-különbség dinamikai tartalmában a felhőszintre alulról belépő párafluxust (F) jellemzi, aminek globálisan és makroszinten egyeznie kell a troposzférában képződött csapadékkal (P). A párolgás és a csapadék képződés közötti egyensúlyi kölcsönhatást dinamikai szempontból általánosító (25) képletet tehát a troposzférán belüli párafluxust jellemző fizikai összefüggésnek tekinthetjük, amelyik egy В tapasztalati (hitelesítési) tényező bevonásával alkalmasnak látszik a globális és makroszintű csapadék közelítő értékének számszerűsítésére: P = B j^j (26) Meggondolásaink és a közvetett ellenőrzéseink (Szesztay 1990) valószínűsítik és valószerűsítik a (26) képlet érvényét, de a troposzféra mint zárt páratartály dinamikájának átfogó és szabatos analitikai és statisztikai vizsgálata még a jövő feladata. Figyelembe véve, hogy globálisan és a vízszintes páraáramlások szempontjából zártnak, vagy egyensúlyinak tekinthető nagyobb térségekben a vízháztartási egyensúlynak függőleges értelemben is fenn kell állnia: F = E = P (27) Ennek megfelelően a (6) szerinti párolgási képlet és a (26) szerinti csapadék képlet kiindulásul szolgálhal az adott e

0(T

s) térszíni energiaszintnek megfelelő légköri vízkörforgás egyensúlyi intenzitásának számszerűsítéséhez: A(\-R

s)e

0 = B ~ (28) A (28) egyenletet átrendezve és bevezetve a О = (1 -R

s) (1-5) (29)