Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)
3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai
268 Szeszt ay Károly rádiószondás légköri mérések értékelése során használt termodinamikai diagramból lehet kiolvasni (Eagleman 1980) és ennek magasság szerinti növekedését lineáris közelítés írja le. A felhőképzódési zónában kialakuló páranyomás csökkenés viszonylagos nagyságát az 5 = g (16) viszonyszám jellemzi. A három gradiens szakaszban bekövetkező páranyomás csökkenés egymásközti összehasonlítására és összefoglaló jellemzésére kétféle közelítést lehet alapul venni. Az egyik a nyomásváltozások folyamatos és egyirányú voltát fejezi ki és az illetve az ebből adódó (1-Я) + [/ + 5=1 (17) R = U + 5 (18) összefüggésre vezet. A másik közelítés abból a felismerésből indul ki, hogy a térszín termo- és hidrodinamikai állapotából (vagyis a T s és R s értékből) kiindulva a fentebbi összefüggések felhasználásával a térszínen és a troposzférában kialakuló hőmérséklet és páranyomás viszonyok minden jellemző adatát ki lehet számítani. Az ilyen alapon végzett szimulációs vizsgálatok eredményei arra - az első látásra rendkívül meglepőnek látszó, de a következő fejezetben leírtak tükrében nagyon is érthető és szükségszerű körülményre - mutattak rá, hogy a páranyomás gradiensek viszonylagos nagyságát kifejező R s U és 5 értékek között egyértelműnek tekinthető statisztikai kapcsolat van, amelyet az S = Я/2 7 (19) és az U = R S-R S 12 7 (20) összefüggések írnak le. A szimulációval előállított mintegy 80 különféle éghajlati állapot adatainak a 75. ábrán jelölt viszonylag szűk szóródási tartománya azt mutatja (Szesztay 1990), hogy a (19) összefüggés (a hőmérséklet és a telítési páranyomás közti kapcsolat tapasztalati jellegét és a fentebb utalt képletek közelítő voltát tekintve) egyértelműnek tekinthető, vagyis abban a T s térszíni hőmérsékletnek vagy más éghajlati jellemzőnek nincs egyértelmű és jelentős mértékű szerepe. Hasonló eredményre vezetett az R s és a h\, valamint az R s és a T s, h = T s-T h (21) hőmérséklet különbség közötti kapcsolat adatainak statisztikai vizsgálata is.
