Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel

A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése 175 A Magyarországon előállított és a gyakorlatban alkalmazott segédletek közül a fajlagos lefolyási térképet (Lászlóffy 1954), az árvízhozam-becslési képletet (Csermák 1957), a kisvízi események jellemzésére kidolgozott segédleteket (Kovács geogr. 1983, Kovács-Domokos 1984), a nem észlelt vízfolyás-szelvények tározó-teljesítőképességi görbéinek becslésszerű előállítására szolgáló segédletet (Gilyénné Hofer-Domokos 1985) emeljük ki. Nyilvánvaló, hogy hasonló részletes segédletek, a gyakorlat igényei szerint, minden európai országban léteznek (pl. Kille 1970, lieras 1976). A FREND-jelentés konkrét empirikus képleteinél ill. numerikus adathiánypótló segédleteinél - véleményünk szerint - jóval értékesebb eredmény az e kapcsolatok szerkezetére, trendjére vonatkozó, fél-kontinensnyi adatbázison alapuló általánosítható tapasztalatok közzététele. E tapasztalatok birtokában ugyanis a jövőben biztonságosabbá tehető egy-egy ország vagy alrégió numerikus segédleteinek előállítása ill. továbbfejlesztése, amihez esetleg még az adott alrégió clusterébe (4. és 12. ábra) tartozó távoli alrégiók észlelési adatai is felhasználhatók lesznek. A FREND nemzetközi jellege és a keretében létrehozott egységes, közös hidrológiai adatbázis mindenesetre módot adott számos, addig csak egy-egy országban előszeretettel alkalmazott módszer nagyobb földrajzi régióban való alkalmazására, vagy legalábbis kipróbálására. A FREND természetesen nem oldhatott meg egycsapásra minden problémát, viszont hatalmas lehetőséget nyitott a benne résztvevő országok hidrológusai közötti információ- és tapasztalatcsere számára (Cunnane 1990). 7.2. A FREND folytatása és kiterjesztése más régiókra A FREND munkáit az abban résztvevő 13 ország hidrológusai, az első fázis 1989. évi lezárása után, a FRIEND elnevezésű (...I - International...) második fázis keretében, jelentősen bővített tudományos programmal, tovább folytatják (Demuth 1990). Ugyanakkor az UNESCO a Nemzetközi Hidrológiai Program keretében azt is szorgalmazza, hogy a FRIEND-hez hasonló, azt mintának tekintő s azon túl esetleg annak egyes szoftverjeit is hasznosító programok valósuljanak meg a világ más régióiban, így Közép-Kelet-Európában, a Földközi-tenger térségben, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. 7.3. A magyar hidrológia elsősorban a Duna-medencében érdekelt Minthogy Magyarország teljes területe a 817 000 km

2-nyi Duna-vízgyűjtőben található (amelyen rajta kívül még hét ország osztozik), természetes, hogy a magyar hidrológiát nem csupán az operatív helyzetjelentések és előrejelzések (Bartha-Szöllősi-Nagy 1982), hanem a hosszabb időszakokat és nagyobb régiókat jellemző összefüggések tekintetében is elsősorban a Duna-vízgyűjtő jelenségei és eredményei érdeklik. Valószínűsíthető ugyanis, hogy a regionális összefüggések közötti analógiák és trendek egy ilyen nagy folyó által összefűzött földrajzi régióban erősebben érvényesülnek, mint bármely más, hasonló vagy nagyobb méretű, de földrajzilag kevésbé összetartozó alrégiókból álló területen. Nem véletlen, hogy századunkban e térség nem egy vezető hidrológusa - pl. Kresser-Lászlóffy (1964) és Újvári (1967) - a regi-