Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Domokos Miklós: A nyugat- és észak-európai országok hidrológiai együttműködése (FREND) magyar szemmel

Vízügyi Közlemények, LXX1II. évfolyam 1991. évi 2 füzet A NYUGAT- ÉS ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁGOK HIDROLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE (.FREND) MAGYAR SZEMMEL DR. DOMOKOS MIKLÓS 1989 februárjában tizenhárom nyugat- és észak-európai ország hidrológusainak az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja (NHP) keretében végzett közös munkájaként megjelent a FREND (1989) hidrológiai együttműködés (project) kétkötetes jelentése. (FREND = Flow Regimes from Experimental and Network Data, szabad fordításban: Kísérleti vízgyűjtők és észlelőhálózati állomások adataiból meghatározott vízjárási törvényszerűségek.) Az ilyen (európai viszonylatban nagy) régiók egészét átfogó, ugyanakkor nagy mélységű és intenzitású, nemzetközi összefogással megvalósult hidrológiai kutatásoknak eddig nem sok előzménye van; térségünkből csak a Duna-monográfiát (RZdD 1986) és - kissé távolabról - a Rajna-monográfiát (CIHBR 1977) említhetnénk. A magyar vízgazdálkodó és hidrológus szakemberek számára is rendkívül tanulságos a FREND eredményeinek alaposabb megismerése és annak átgondolása, hogy azok milyen segítséget adhatnak a Duna-medencében (vagy akár a közép-kelet-európai régióban) folyó hasonló célú közös munkák gazdagításához ill. hatékonyabbá tételéhez. 1. Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja és a FREND Európa ugyan a kisebb kontinensek közé tartozik, de a regionális hidrológiai vizsgálatok még itt is csak ritkán lépték át az országhatárokat (Cunnane 1990). Az 1980-as évek elejéig megvalósult kevés kivétel közé tartozik Kresser és Lászlóffy (1964) Duna-tanulmánya, az öt ország együttműködésével készült Rajna-monográfia (CIHBR 1977), a nyolc ország közös munkáját megtestesítő Duna-mongráfia (RZdD 1986, Schiller 1986), valamint a wallingfordi Hidrológiai Intézet „Árvíztanulmányi jelentése", amely az Egyesült Királyság mellett az ír Köztársaság területét is felölelte (NERC 1975) és ennek természetes utóda, a nyolc nyugat- és észak-európai országra kiterjedő „Európai árvizek vizsgálata" c. kutatás (Beran-Wiltshire-Gustard 1984). A felsoroltakhoz azonban feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy a hidrológiai információk regionális általánosításán alapuló módszerek egyik legismertebb klasszikus iskolája az ország és azon belül az orográfiailag valóban egységes régiók (sokszor még az említett európai régiókét is jóval meghaladó) hatalmas kiterjedése és az ország viszonylag ritka hidrológiai észlelőhálózata következtében - a Szovjetunióban alakult ki (L'vovics 1963, 1972, Szokolovszkij 1968, Kalinin 1971) anélkül, hogy ezek kidolgozása vagy alkalmazása során államhatárokat kellett volna átlépni, ill. nemzetközi együttműködést kellett volna igénybevenni. A kézirat érkezett: 1991. január 8. Dr. Domokos Miklós oki. mérnök, oki. alkalmazott matematikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének tud. főmunkatársa.