Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon

126 Pálfai Imre szivattyúállást helyeztek üzembe. A Tisza menti holtágakat - a komolyabb árhullámok hiánya miatt - 1990-ben gravitációsan nem lehetett feltölteni. A Körös-völgyi öntözések szinte teljes mértékben a tiszai vízkészletre voltak utalva: a tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, illetve a hozzájuk kapcsolódó vízszállító létesítmények segítségével a Körös völgyébe naponta 1,0-1,5 millió m

3 vízmennyiséget vezettek át. Az öntözőrendszereken belüli halastavakat folyamatosan tudták vízzel ellátni, de a helyi vízkészletre támaszkodó tavak csak részleges formában üzemelhettek. A Duna-Tisza közén több tóegységet ki kellett kapcsolni a termelésből. A halasított holtágakban július-augusztus hó folyamán az oxigénhiány miatt több helyen halpusztulások következtek be. Ahol lehetett, ezt frissvíz-pótlással megelőzték. A vízi közlekedés terén a nagy szárazság elsősorban a dunai hajózás feltételeit rontotta. Nyergesújfalu és Dunakiliti között júliustól októberig a tartósan alacsony vízállás következtében gázlós szakaszok alakultak ki 16-17 dm-es vízmélységgel. A szükséges 25 dm-es hajózási vízmélység hiányában korlátozni kellett a vízi szállítást. A vízparti, illetve a vízi üdülés körülményi a tartós kisvízi helyzetből fakadó rosszabb vízminőség miatt az átlagosnál kedvezőtlenebbek voltak. IRODALOM ÉT: Hogyan mérhető az aszálykár? Élet és Tudomány. 1990. 39. sz. Faragó T.-Kozma E.-Nemes Cs.: Quantifying droughts. „Identifying and coping with extreme meteorological events." (Eds.: E. Antal and M.A. Glanz). Hungarian Meteorological Service, Budapest, 1988. KMI: Agrometeorológiai Tájékoztató. A Központi Meteorológiai Intézet Agrometeorológiai főosztályának kiadványa. 1990. 22. sz. L. (László) F.: A kánikula ellenére kielégítő volt a vízszolgáltatás. Sajtótájékoztató az Országos Vízügyi Főigazgatóságon. Magyar Vízgazdálkodás. 1990. 6. sz. Major P.-Neppet F.: A Duna-Tisza kőzi talajvízszint-süllyedések Vízügyi Közlemények, LXX évfolyam, 4. fűzet, 1988. Major G.-Major P.-Vargay Z.: A Duna-Tisza közi hátság lefolyási viszonyainak hatása a talajvízszint változására Vízügyi Közlemények, LXXIII. évfolyam, Z füzet, 1988. Pálfai /.: Az aszályossági index. Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlés. III. к. A vízrajzi adatbázis fejlesztése. Szarvas, 1984. Pálfai /.: Aszályos évek Magyarországon. Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam, 4. füzet, 1987. Petrasovits /.. Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon. Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam, 2 füzet, 1988. Szakács L.: Nem volt vfzkorlátozás Budapesten. Beszélgetés Cséiy Pállal, a Fővárosi Vízmüvek igazgatójával. Magyar Vízgazdálkodás. 1990. 6. sz. Szalóki S.: A természetes vízellátottság és az aszály megítélése, mérési lehetőségei, módjai. (In: Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei. Tanulmányok. Szerk.: Hanyeczv.) Szarvas, 1988. Varga Haszonits Z.: Az aszály és hatásának agroklimatológiai elemzése. Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam, 2. füzet, 1988. VáraUyay Gy.: A talaj, mint a biomasszatermelés aszályéizékenységének tényezője. Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam, 3. füzet, 1988. *** The drought of 1990 in Hungary by Dr. Imre PÁLFAI, C.E. The author investigated the 1990 drought mainly from the view point of the agriculture, using meteorological and hydrological data as well. These data form the basis of calculating the value of the drought index PA1, that had been introduced by the author, along with its probability of occurrences (Table Г). National average values are compared to those corresponding to the most severe droughts of the period of 1931-1990.