Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: Az 1990. évi aszály Magyarországon

Az 1990. évi aszály Magyarországon 129 II. táblázatban mutatjuk be. Az országos átlagokat a /M/-értékek nagyság szerinti sorrendjében adjuk meg és közöljük a sokévi (60 éves) középértékeket is. Ezen időszak kiemelkedően legnagyobb aszálya 1952-ben volt. Az 1990. évi aszály második ebben a sorban (az aszályossági index országos átlaga 8,8 °C/100 mm), de súlyossága alig különbözik az 1935. éviétől. Ebben a két évben nemcsak a PAI, de minden aszálytényező országos átlaga közel azonos. A területi eloszlás viszont különbözött: 1935-ben a Dunántúl kevésbé, a Tiszántúl viszont erőteljesebben aszályos volt, mint 1990-ben. Az 1990. évi (és az 1935. évi) aszály kisebb PAI értéke legfőképp a hőmérsékleti paraméterek viszonylag alacsonyabb értékeiből ered. E tekintetben nemcsak 1952-ben, de a táblázatban szereplő többi évben is magasabb értékek fordultak elő. Azt mondhatjuk tehát, s ez a jövőre nézve figyelmeztető jel, hogy 1990-ben az aszály nem merítette ki minden lehetőségét, „teljesen nem tombolta ki magát". Korábbi, nagyobb időtávlatot felölelő, de ennyire nem részletes vizsgálataink (Pálfai 1987) alapján azt is leszögezhetjük, hogy az 1952. évi aszály nemcsak az 1931-90 közötti időszak, de évszázadunk eddigi legnagyobb aszálya volt, melyet a század elejétől számított rangsorban az 1935. és az 1990. évinél valamivel súlyosabb 1904. évi aszály követ. Az 1931-90. évi aszályok országos átlagaival eloszlásvizsgálatot végeztünk, melynek eredménye a 11. ábrán látható. E szerint az 1990. évi országos aszály előfordulási valószínűsége 3,6%, azaz átlagos visszatérési ideje 28 év. 95%-os megbízhatósággal viszont csak annyit mondhatunk, hogy ez a visszatérési idő 13 és 92 év között lehet. A vizsgált 60 éves adatsor a Szmirnov-Kolmogorov-féle kétmintás próba szerint 95%os szignifikancia szinten egyöntetűnek fogadató el. Az illeszkedés-vizsgálatok a lognormál és a Gumbel-ié\e. eloszlás esetén mutatták a legjobb (96-97%-os) szignifikanciát. A 11. ábrán a Gumbe/-függvénnyel végzett vizsgálat eredményét mutatjuk be, ugyanis ennél szűkebb a megbízhatósági sáv, amit az ábrán is feltüntettünk. Az 1990. évi aszály káros hatását fokozta az a tény, hogy a megelőző néhány év is meglehetősen aszályos volt, bár a közvetlenül előtte lévő 1989. esztendő nem. Határozottan aszályosnak minősíthetők viszont a 80-as évekből a következők: 1983, 1984, 1986, 1987 és 1988. Az 1983-90 közötti nyolc éves időszakban az aszályossági index országos átlagainak középértéke 5,7 "C/100 mm, tehát jóval felette van a 4,7 °C/100 mm-es sokévi középértéknek. Ehhez hasonló, illetve még ennél is aszályosabb periódus legutóbb a 40-es évek közepétől az 50-es évek elejéig terjedő időszakban fordult elő. 2.4. A felszíni és felszín alatti vizek jellemző értékei A Duna és a mellékfolyók szokatlanul alacsony vízállásai és kisvízhozamai azt tükrözik, hogy az 1990. évi szárazság nemcsak Magyarországra, de a felettünk levő teljes vízgyűjtőre is kiterjedt. A Duna 1990. évi nyári kisvize pl. Budapestnél 1,19 m volt (aug. 29-én), ugyanolyan kicsiny, mint legutóbb 1976 júliusában. Ennél alacsonyabb nyári vízállás századunkban itt nem fordult elő.