Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

1. füzet - Mosonyi Emil: Kis-vízierőművek műszaki és gazdasági kérdései

Kis-vízierőmiívek műszaki és gazdasági kérdései 9 mért szelvényből egy nem mért szelvénybe. Sokkal bonyolultabb számításokra van szükség, ha teljes adathiány miatt, meterologógiai adatokból kell megbízható becslést készíteni a szelvénybeli lefolyásra (Skoklevski-Masawe 1988). A hidrológiai módszerek némelyike dimenziónélküli vízhozamtartóssági görbét eredményez a hidrológiailag homogén vízgyűjtő területi vizsgálatával. Ezek a vízhozam dimenziónélküli értékét adják (az évi átlagos hozamhoz viszonyítva) a meghaladási gyakoriságuk függvényében (többnyire %-ban). Félreértések elkerülésére meg kell említenem, hogy az évi átlagos vízhozam, vagy bármely más középérték, referenciaértékként használható bármely dimenziónélküli vizsgálatban, de az elfogadhatatlan, hogy a középvízhozamra alapozzanak egy fizikai vizsgálatot. Vannak más megközelítések is, melyek az évi középvízhozamot viszonyítási értéknek használják. Erősen változó klimatikus viszonyok között még az évszakos eltéréseket is meg kell állapítani a vízhozamtartóssági görbében (Fritz 1988, Tianshou 1988). A kis-vízerőművek létesítésével kapcsolatos előtanulmány elsődleges célja megbecsülni a teljesítmény kapacitást, ezért a kiépítési vízhozam megfelelő kiválasztása (az erőmű vízemésztőképessége) a tervezés alapvető lépése. A kiépítési vízhozam megválasztásában a következő három tényező meghatározó: - Az erőmű teljesen önálló (egyedülálló), vagy esetleg kiegészül készültségi hő- vagy dízelerőművel, és csatlakozik-e a meglevő energia-hálózathoz; - A 95%-os tartósságú kisvízhozam meghatározása, különösen egyedülálló erőművek esetén, rendkívül fontos, mivel ez adja a garantált alapenergiát; - A fogyasztó típusa és különleges igényei is meghatározóak. 1.2. A termelhető energia Az előtanulmány második legfontosabb eredménye az évente termelhető energiamennyiség, ami a vízjárásnak megfelelően változik. Ezért, néhány esetben, még a sztochasztikus módszereket sem szabad mellőzni, melyek tényleges, vagy generált hozamidősorra alapulnak. A megfelelő esésváltozásokat figyelcmbevéve, ez a vizsgálat a termelhető energiamennyiség sztochasztikus idősorait eredményezi. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen jellegű hidrológiai eljárás alapvető feltétel ahhoz, hogy a tározási változatokra megbízható előtanulmány készüljön. A kis-vízerőműveknek csak kiegészítő szerepük van. Az évszakos tározási lehetőségek - ellentétben a nagy vízerőművekkel - ritkák (Muir 1988, Niyimbona 1988) ezért kívánatos az. optimalizálás. Az optimalizálás esetén - az előre meghatározott esés feltételezésével - a számítógép program változóként kezeli: - a kiépítési vízhozamot; - az áramtermelő egységek számát; - a géptípusokat; - a becsült beruházási összeget és - az üzemi költségeket. Szükség esetén a számítást - eltérő eséssel - meg kell ismételni. A kisesésű erőművek energiatermelése erősen függ a turbinák rendelkezésére álló nettó szintkülönbségtől, ezért létesítmény energiaveszteségét a lehető legpontosabban kell előrejelezni.