Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon

84 Domokos Miklós intézményeinek jelentős, az UNESCO által is támogatott vállalkozása volt a Dunamedence Hidrológiai Monográfiájának összeállítása (RZdD 1986). A több mint egy évtizedes munka után 1986-ban német és 1989-ben orosz megjelent Monográfiának három fejezete van: I. Természeti viszonyok, II. Vízhozamviszonyok, III. Vízmérleg. Az utóbbi, szintetizáló jellegű fejezet összeállítását, az együttműködés keretében, magyar hidrológusok végezték (Domokos-Sass 1986). A csapadék, valamint az evapotranszspiráció és a lefolyás egyensúlyát kifejező sokévi (1931-70) átlagos vízmérleget - a Monográfia mellékleteinként előállított méglegelem-izoplétatérképek planimetrálásával - egyrészt a Duna-medence 47 részvízgyűjtőjére, másrészt 12 ország területére készítették el. Előállították a Duna folyam hidrológiai hossz-szelvényét (2. ábra), amelynek segítségével a lefolyás izoplétatérképéről nyert vízhozamokat össze lehetett hasonlítani a vízmérceszelvények észlelt értékeivel. Végül vízgazdálkodási mutatóként a 12 ország-területrész mindegyikére meghatározták az azon felszíni lefolyásból keletkező („saját") vízkészletet, ennek a Duna-medence összes vízkészletéhez való relatív hozzájárulását, valamint a „saját" és a tranzit vízkészlet hányadosként értelmezett Balcer

ski-féle mutatót (3. ábra). Az ország területén belüli régiók közül a két nagy tó vízgyűjtőjére vonatkozó vízháztartási vizsgálatokat emeljük ki. Az 5664 km

2-es vízgyűjtőjű Balatonra végzett szimulációs vízháztartási vizsgálat célja: a tó hasznosítható vízkészletének meghatározása (Bárányi 1983). A Velencei-tó 577 km

2 nagyságú, természetes és mesterséges tavakat, valamint karsztos területeket is magában foglaló vízgyűjtőjén a vízháztartási tényezők mérési lehetőségei eléggé korlátozottak. Ezért a vízháztartási mérleg több tényezőjét empirikus összefüggések alapján, ill. hidrológiai analógiával kellett meghatározni (Szabó 1980). jr-i '<o •V 6000I 1 -ti 1 C/5 400020000

J 0M 0,1 Ii 0,3 cC" ce II Cl} £ -n—i—i—i—r ~i—r Folyam-km: 2500 2000 íJOB -rr i i t—r TTT I 1

1 TT500

[ 600 500 W 300 I •WO M 1 1 •W00 -g 1 -I 900 "I 1 BOB ö Mellék folyók •• "5 1 3 § Í2-S 'S -I 5 Sí -S Q & Siß í^í; C' Sfc-t: <u o \VK9tH25\ 2. ábra. A Duna-medence egyes hidrológiai jellemzőinek hossz-szelvényszerű ábrázolása (Domokos—Sass 1986) Puc. 2. rudpoAoeutecKuü npodonbiibiü npotßuAb neKomopbtx eudpoAoeutecKux xapaKmepucmuK e öacceüne p. Hynan Fig. 2. Longitudinal arrangement of some hydrological characteristics of the Danube-basin Bild 2. Längsschnittmäßige Darstellung einiger hydrologischen Kennzahlen des Donau-Einzugsgebietes