Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Puskás Tamás: Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek

Hosszú távú vízrajzi fejlesztési irányelvek 69 - A vízgazdálkodási beavatkozások fokozódása magával vonja a rendszeresen vagy esetenként gyűjtendő adatfajták körének és az adatok mennyiségének bővülését. Ezen felül - különösen a finomabb műszaki hidrológiai módszerek alkalmazásához - az eddiginél megbízhatóbb és térben is, időben is folyamatosabb adatanyagra, az adatfeldolgozás terén pedig bonyolult vagy hosszadalmas számítások elvégzésére van szükség. A vízrajzi információk mind nagyobb része szolgál üzemelési célokat (is), amely esetben az adatgyűjtéstől az információszolgáltatásig rendelkezésre álló idő erősen korlátozott lehet. • Ezért: a vízrajzi adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adattárolás és adatáramlás eszközrendszerét ezeknek az említett igényeknek a figyelembevételével és a vízrajzi tevékenységet végző munkaerő összetételének változásával összhangban tovább kell fejleszteni, és át kell alakítani, különösképpen az elektronika rohamos fejlődésének eredményeire támaszkodva. - A vízrajzi tevékenység térségekre és folyamatokra irányuló hatékony és gyors fejlesztéséhez nemzetközi együttműködés szükséges. Ezért: egyrészt a Duna-medence országaival való hidrológiai kapcsolatokat kell tovább szélesíteni, másrészt részt kell venni a vízrajzi tevékenység módszertani és gyakorlati fejlesztésével foglalkozó nemzetközi programokban, különös tekintettel a Meteorológiai Világszervezet Hidrológiai bizottsága által vezetett programokra. 3. A vízrajzi tevékenység fejlesztésének főbb feladatai A vízrajzi tevékenységgel szembeni általános követelmények és a ma is ható fejlesztési program alapján (VITUKI1966, 1973, 1974) eddig elért fejlődés figyelembevételével, a további feladatokat a II. táblázat alapján tekintjük át. II. táblázat A vízrajzi tevékenység fejlesztésének fő feladatai A legsúlyosabb elmaradások felszámolása Az új követelmények megvalósítása A szakképzés korszerűsítése • A törzshálózat megbízható működésének biztosítása 9 Az adatok számítógépi kezelésére való általános áttérés • Az adatgyűjtő rendszer fejlesztése • Az eszközök és módszerek fejlesztése • A vízrajzi szolgáltatások körének bővítése 3.1. A törzshálózat megbízható működésének biztosítása A törzshálózat a hálózati adatgyűjtés körén belül a legjelentősebb adatforrás: - a hidrológiai viszonyok térségi áttekintésének alapja, - fontos jellemzője az állandóság és a szabályozottság.