Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

406 Major P. és Neppel F. állandó vízfelvétel. Ezeket az eredményeket azért nem vehettük figyelembe, mert nem tudtunk olyan adatok birtokába jutni, amely a Duna-Tisza közi erdőket egyrészt koruk, másrészt fajtájuk szerint osztályozta volna. (Meg kell említenünk, hogy a hozzászólásban közölt növekedés m

3 értékek a mi meghatározásunk szerint, túl magasak. A 10

4 m

2-en levő 967 fa évi m

3 növekedését 6 és 10 m

3 közöttinek találtuk.) - Elismerjük, hogy a telepített erdők szárazságtűrők. Schoeller (1962) szerint az erdők transzspirációja igen jelentős, de ez függ a rendelkezésre álló víztől is. Az evapotranszspiráció legnagyobb értéke akkor áll elő, ha a gyökérzet eléri a kapilláris zónát, azaz a talajvíz nincs 4- 5 m-nél mélyebben. A szárazságtűrő növények is tetemes mennyiséget párologtathatnak, ha erre módjuk van. Ezt látszik alátámasztani Szodfridt Istvánnak azóta napvilágot látott szakértői véleménye „A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak rendezése c. előtanulmányhoz" címen, amelynek a felhasznált vízre vonatkozó 2. táblázata vizsgált területünkre hátsági adatokat ugyan alig tartalmaz, de az adatok arra utalnak, hogy a könnyebben hozzáférhető talajvíz, fafajtól függetlenül is, növekvő vízfelhasználást eredményez. - Meglepő azt a megjegyzés, hogy „valós helyzetfeltárásnak azt lehetne tekinteni, ha a talajvízszint-süllyedés mértékét ábrázoló térképeket más körülményekkel, a kommunális vízkivételekkel, és a meteorológiai, az aszályos körülményekkel is összevetettük volna". Tulajdonképpen egész dolgozatunk, ábrái és számításai is, ezekről szóltak, amikor összefoglalva megállapítottuk: „a Duna-Tisza közén észlelt nagyobb mértékű talajvízszint-süllyedés a kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet, az erdőterület növekedése és a rétegvizekből történő nagymértékű vízkitermelés együttesen jelentkező, vagyis a három tényező halmozott hatásának a következménye", és nem jelentettük ki, hogy a fő ok az erdők területének növekedése. - A Komlósi-telepi mérésekből levezetett következmények helytelen voltával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ezek fizikailag helytálló elméleteken alapulnak. Az adatok általánosítása legalább annyira bizonytalan, mint pl. a szóbeli közlésen alapuló Járó-Führer adatok. Tanulmányunk legfőbb célja a probléma felvetése és közelítő indoklása volt, hiszen javaslatainkat is azzal kezdtük: „az eddigiek során elmondottakból nyilvánvaló, hogy vizsgálatainkat a továbbiakban lényegesen megalapozottabb mérési-számítási módszerekre kell alapozni". IRODALOM Ijjász E.: Grundwasser und Baumvegetation. Erdészeti Kísérletek. XL. kötet, Sopron, 1938. MÉM Térképészeti Hivatal: Magyarország tervezési gazdasági körzetei. Atlaszsorozat, Budapest 1974. Keresztesi B.: Magyar erdők. Akadémia Kiadó. Budapest 1968. Schoeller, H.: Les eaux souterraines. Masson, Paris 1962.