Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

404 Major P. és Neppel F. hoz képest mélyebben elhelyezkedő talajvízfelszín kellett kialakuljon. Ez csekély mértékben, de kihatott a szorosan csatlakozó szomszédos szántóföldi területekre is. - A Hozzászóló jelentős talajvízcsökkentő hatást tulajdonít a vízrendezéseknek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Duna-völgyi-főcsatorna megépítése, valamint a Soltilapály belvízrendezése lényegében nem változtatta meg a 30-40 m-rel magasabban elhelyezkedő hátsági területek - a kimutatott süllyedések területének - talajvízviszonyait. Az ún. vadvízterületek vízrendezései (gerje-perjei, danyéri, fehértói rendszerek stb.) sem befolyásolták lényegesen a talajvízviszonyokat, amit igazolnak Ijjász (1938) doktori értekezésének ábrái is, ahol látható, hogy az 1922-35 közötti talajvízviszonyok, a kimutatott süllyedések területén, hasonlóak az 1970-es évek előttiekhez. - Mi is úgy tapasztaltuk, ahogy a Hozzászóló írta, hogy az erdők fái mélyebbre hatolnak gyökereikkel, mint a mezőgazdasági növények, és hogy az erdők általában több vizet igényelnek, mint egyéb mezőgazdasági kultúrák. (Ezt igazolták a nagynyíri-erdőben végzett gyökérfeltárások is, amelyek azt mutatták, hogy az ottani fenyők gyökérzónája is követni tudta a 2 m-t is meghaladó talajvízszint-süllyedést.) Csupán azt állítottuk, hogy a többlet-vízfelhasználás pedig többletsüllyedéssel kell járjon a vizsgálati körzet vízháztartási viszonyai között. - Nem tudjuk, hogy a Járó-Führer-tői származó adatokat hogyan határozták meg, de vegyük tekintetbe, hogy a közölt vízigények nem tartalmazzák az intercepciós veszteséget, amely a talajvízszint-süllyedés szempontjából az evapotranszspiráció része. Komlósi-telepi kísérleteink a fenyőerdőre 38%-os intercepciót határoztak meg, amely Keresztesi (1968) eredményeihez viszonyítva teljesen reális érték. Ez pedig a Járó-Führer által közölt táblázat szerint is 413 mm-es veszteség, 600 mm-es évi csapadék esetén, ami igazolja az általunk kútcsoportos észlelési adatokból számított evapotranszspirációs értékeket. Mi viszont a Járó-Führer-adatokkal ellentétben figyelembe tudjuk venni az erdőállomány sűrűségét, az erdő korát, a fatömeg módosító hatását is. - Teljesen indokolatlannak tartjuk a Hozzászólónak azt a megállapítását, hogy vizsgálati területünkön a csapadék nem juthat el a talaj víztükörig, akár van rajta fenyves, akár nincs. A hibás következtetés két okra vezethető vissza. Hozzászóló úgy számítja a 0,10 m vastag réteg 16 mm-es visszatartási kapacitását, mintha a fedőréteg a talajvíz és a felszín között teljesen száraz lenne, azaz víztartalma 0 (22 x 16 mm = 352 mm), holott, ez a fedőréteg teljesen sohasem szárad ki, legfeljebb a felső 0,10 m-é, de erdőben még ez sem. A talajvíz feletti kapilláris zóna a Hátság homoktalajainál kb. 1,20 m-es magasságú, ebből mintegy 0,60 m teljesen telített. Átlagban, több évtizedes nedvességprofil-felvételek alapján a fedőréteg átlagos nedvességtartalma legalább 8 mm/0,10 m, így a 217 mm-hez viszonyítva is van lehetőség a gravitációs leszivárgásra. Másrészt viszont a leszivárgás nemcsak a gravitációs régi modell szerint történhet, de kapilláris feszültségátadódással is. Egyébként is a tanulmányunkban közölt talajvízállás-idősor évi ingadozása világosan jelzi, hogy van utánpótlódás, hiszen van emelkedési szakasz, itt pedig ez más, mint csapadékbeszivárgás, nem lehet. De az is látszik, hogy a süllyedés időszakában is van párolgás (süllyedő szakasz), amely világosan jelzi, hogy a fenyőerdő felhasznál talajvizet, hiszen itt oldalirányú elfolyással nem számolhatunk, és dolgozatunk számadataiból következik, hogy a veszteség csupán mélybeszivárgásból nem származhat. Az erdő talajvízszint-süllyesztő hatását bizonyítja a 2. ábra, amely kísérleti telepünk erdejének talajvízszint-süllyesztő hatását mutatja, tipikusan egy szivattyúzás depressziós ábrázolásához hasonlóan, és még az adott természetes áramlási viszonyok között kialakuló jellegzetes inflexiós pontok is felfedezhetők. - Igaz, hogy az erdő vízfogyasztása a korától és erősen függ. Ezt világosan mutatták