Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

392 Berényi P. és Erdélyi M. NYARLÖRINC LAKITELEK II. vízmű NEGYEDKOR / FELSŐ /PUOCÉN 13. ábra. Az eredeti nyomáseloszlás és a rétegvíz szintjének süllyedése Kecskeméttől K-re (\ - az eredeti (termeléssel nem zavart) nyomáseloszlás potenciál-vonalai [m] ; 2 - az eredeti nyugalmi szint, a süllyedés mértéke [m] éve és a lesüllyedt nyugalmi szint a mérés idejéig) Puc. 13. PacnpedeAettue daeAeHun e uenapviuetmoM cocmoHHUu u nonuMcetiue eopu3onma eAy6oK03aAeeatoiqux sod Ha meppumopuu eodo3aóopa Fig. 13. The original pressure distribution and sinking of the deep groundwater level to the east from Kecskemét Bild. 13. Ursprüngliche Druckverteilung und Senkung des tiefen Grundwasserspiegels zwischen Kecskemét und dem Theis réteg vizének erős szintcsökkenése miatt sok helyütt a fedőjében levő gyakran rosszabb minőségű, sokszor szennyezett felszínközeli víz a termelés által belekerülhet a fő vízadó rétegbe (4. és 5. ábra). , A Hátságon még inkább megvan a felülről való szennyeződés veszélye a túlzott termelés miatt. A csőrakat és a lyuk fala közötti házagban (a cementezés, a tömszelence hibája vagy a csőkorrózió miatt) a felszínről a szennyezett víz, a szennyezett talajvíz és a sekélyebb rétegvíz lefelé mozogva éri el a vízműves réteg vizét. Több éve ismeretes ilyen mélyhelyzetű, nitráttal már szennyezett rétegvíz a Duna-Tisza közén (Erdélyi 1980). A termeléssel megváltozott felszín alatti hidrodinamikai helyzet igen bonyolult a víztermelés helyileg nagyon is eltérő mennyisége miatt. Nagyon kevés a megbízható adat is, főleg a Duna-Tisza köze északi felében. A sok bizonytalanság miatt nyomáseloszlási szelvények nem szerkeszthetők úgy, ahogy az lehetséges volt a természetes állapotra vonatkozóan. A termelés okozta szintsüllyedést célszerű esetleg vízadószintenként is a kút szűrőjének közepétől lefelé mutató nyíllal ábrázolni a mérés idejének megjelölésével, mint ahogyan a 13-15. ábrákon tettük. A rétegvíztermelés mennyisége már többszöröse a természetes utánpótlódásnak, amit a szintsüllyedés is jelez (vagyis az eredeti nyugalmi szint és a jelenlegi nyugalmi szint közötti különbség, 6. ábra), de jelzik a potenciálszelvények is. A Duna-Tisza közén a csapadéknak átlagosan csak 3,9%-a jut el a rétegvízig (VITUKI 1976), vagyis olyan mélységig, ahol már nem kell számolni az evapotranszspirációs veszteséggel, a felszínközeli „0" hidraulikus gradiens mentén számolva (6. ábra). 0 ? W"" \wm3B\