Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

388 Berényi P. és Erdélyi M. m tut. 113112m_ 110KwJ 108107-J IOBJ 104-J 103KECSKEMET (T«l»f<rq) VITUKI 825 .---A,., ,®y (T«taivtt)VITUKI 820 _ \ /. 91,

1 Mi 3.5 m \J> 113.0m N Vv--. m tut. -1« -111 -110 -10» 108 .107 »e -108 -104 -103 102 -101 -100 -»9 98 »7 0« -es —94 93 -92 -91 \VK 90431\ 1980 1989 ev 8. ábra. A rétegvíz és a talajvíz szintjének süllyedése Kecskeméten Puc. 8. M3MeneHue zopu30Hmoe aAy6oK03aAeiatoufux u ipynmoebix eod a KeuKeMeme Fig. 8. Sinking of the levels of deep and shallow groundwater aquifers at the city of Kecskemét Bild. 8. Senkung des tiefen und des oberflächennahen Grundwasserspiegels bei Kecskemét A Duna-Tisza közi homokhátság a leszálló vízmozgás területe. A fő vízadó réteg felső szintjéig (12. ábra) a homokrétegsor viszonylag jó, lefelé tartó vízmozgást tesz lehetővé. Várható volt tehát, hogy a túlzott rétegvíztermelést néhány év eltolódással a talajvízszint-süllyedés is követni fogja. A talajvízszint csökkenésének tényét és a rétegvizéhez képest időben való eltolódását Major-Neppel (1988) igazolta, de a 7, 8, 10 és 11. ábráink is jól mutatják. A Hátság keleti részén a süllyedő rétegvízszint és csökkenő hozam miatt a termelés helye kelet felé tolódik el a kedvezőbb helyzetű sávba (pl. Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza), ahol a fő vízadó réteg vastagsága (3. ábra) kőzetanyaga (4., 5. ábra) és térbeli helyzete (12. ábra) is kedvezőbb. A szintsüllyedés térbeli változását azokon a szelvényeken lehet legjobban nyomon követni, melyek a felszín alatti térben az eredeti hidrodinamikai egyensúlyi állapotot és a termeléssel megzavart jelenlegi helyzetet hasonlítják össze. Az összehasonlítás érdeké-