Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Rostás J.-Bulla M.: Komplex környezetértékelési eljárások kidolgozásának megalapozása

Komplex környezetértékelési eljárások kidolgozásának megalapozása 35 mennyiségeket, amelyek az í'-edik változónak az aktuális környezetminőséghez való hozzájárulását fejezik ki. (Adott környezetállapot mellett.) Segítségükkel a (47) egyenlet az n M(c) = 1 - £ AMi (53) i= 1 alakot nyeri. 2.3. A környezetminőség érzékenysége Annak jellemzésére, hogy az egyes állapotjellemzők változására a környezetminőség - a többi állapotjellemző adott értékei mellett - milyen mértékű változással reagál, bevezethetjük az dM(c) állapotérzékenységeket. Segítségükkel arra nyerhetünk információt, hogy mely állapotjellemző milyen mértékű változtatásával, milyen mértékű környezetállapot-javulást idézhetünk elő. A (47) összefüggés cj-k szerinti deriválása, valamint az (50) felhasználása után 1 e, = J n ' ,tl ml 2 cjicj-cl) (55) Ennek ismeretében az aktuális környezetállapot c

y-ben történő változtatása a környezetminőségben ^ dM AMJ = —- Aéj = ejAcj j = 1, 2,..., n (56) OCj változást fog előidézni. Ezek vizsgálatával információt szolgáltatunk arra vonatkozóan, hogy az adott állapotjellemzők közül melyekre érdemes nagyobb gondot fordítani és melyek hanyagolhatók el mint jelentéktelenek. Ha valamennyi állapotjellemzőben változást idézünk elő, akkor a környezetminőségben létrejövő teljes változás az " 8M " AM = £ —Acj= £ ejAcj (57) ]= 1 0

cj 1 összefüggéssel jellemezhető kicsiny Ac, változásokra. Ez lineáris célfüggvénynek tekinthető, amelynek legnagyobb értékét kívánjuk elérni adott feltételek mellett.