Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Kovács Zoltán-J. Kroon-N. van Wyk: Árvízvédelem Dél-Afrikában

Árvízvédelem Dél-Afrikában 345 2. ábra. Maximális csúcsvízhozamok a Földön, Dél-Afrikában és a Kárpát-medencében PUC. 2. MaKCUMOAbHbie nmoebie naeodomibie pacxodbi 3eMAu, K

)3tCH0Ü-Af

>pUKU u öacceüna Kapnam Fig. 2. Maximum peak-discharges on Earth, in South-Africa, and in the Carpathian Basin Bild. 2. Maximale Scheitelabflüsse auf der Erde, in Südafrika und im Karpatenbecken 10 10

2 _ to

3 vízgyűjtő terület, km" o t

—I

—I r + ,2 • • + + + + \VK

90113 I OO O a Kárpát-medencében (Rodier-Roche 1984) és a Dél-Afrikában (Kovács 1988) észlelt legnagyobb vízhozam értékeket. Látható, hogy a dél-afrikai legnagyobb vízhozamértékek a világ legnagyobb vízhozamértékeinek kereken 0,5-szörösét, viszont a Kárpátmedencei legnagyobb értékek 5-10-szeresét is elérik. A Dél-Afrikában észlelt öt legnagyobb árvízcsúcsot a III. táblázat sorolja fel. Az Orange folyón mért legnagyobb érték nagyon hasonló a Duna 575 000 km

2-es vízgyüjtőjü orsovai szelvényében 1895-ben mért 15 9000 m

3 s 1 értékhez (Rodier-Roche 1984). Az árvizek okozta károk évi átlagos költségét a Dél-afrikai Köztársaságban eddig még nem becsülték fel. Érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy az 1987. szeptemberi katasztrofális Natal-árvizek (BladerenBurger 1989) és az Orange vízgyűjtőjében 1988 február-márciusban levonult árvizek (Duplessis et at. 1989) okozta közvetlen kár kb. 400 millió USA dollár volt. A Natal-árvizek idején 400 személy halt meg és 140 000 személy vesztette el otthonát. Dél-Afrikában tízévenként átlagosan 2-4 nagy kiterjedésű, rendkívüli árvíz várható (a számtalan gyorsan levonuló, helyi árhullámon kívül) és az évi átlagban okozott közvetlen árvízkár bizonyára meghaladja a 100 millió USA dollárt. Az Indiai Óceánra néző meredek vízgyűjtőkön a károkat elsősorban az árvizek hevessége okozza. Itt a károk oroszlánrészét a közlekedési vonalak, víz- és energiaellátó hálózatok, valamint az ártérben levő települések és építmények szenvedik. A 3. ábrán az Usutu folyó modern hídjának maradványai láthatók, amelyet 1984 januárjában a Domoina ciklon által kiváltott árvíz döntött romba. A fénykép jól érzékelteti, hogy milyen rettenetes oldalirányú erőt fejtett ki a hordalékkal teli sebes áradat, amely ezekre a vízgyűjtőkre jellemző. Az emberéletek talán az arid területeken vannak a legnagyobb veszélyben, ahol a folyómedrek rendszerint szárazak és a normális árhullámokat a viszonylag kis főmedrek még biztonságosan levezetik. E területeken számos város épült a kis esésű természetes árterekben, amelyeket sokszor évtizedekig nem önt el árvíz. Példaképpen Laingsburg városa említhető, Fokvárostól 300 km-nyire északkeletre. A város az ország délnyugati 3. Árvízkárok