Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Kovács Zoltán-J. Kroon-N. van Wyk: Árvízvédelem Dél-Afrikában

Árvízvédelem Dél-Afrikában 343 A DWA egyebek között a Dél-afrikai Köztársaságban épülő nagy völgyzáró gátak mértékadó árvizeinek a meghatározásáért is felelős. E meghatározások során a következő alapelvekhez tartja magát: - A mértékadó árvizet legalább két, de inkább még több független módszerrel kell meghatározni. - A módszerekben szereplő különböző együtthatók értékeinek helyi adatokon kell alapulniok. - Csak jól bevált, állandó torzításoktól mentes módszereket szabad alkalmazni. - A számítással kapott eredményeket, hacsak lehetséges, össze kell hasonlítani történelmileg észlelt árvízi adatokkal. - A mértékadó árvizek valószínűségelméleti alapon meghatározott legnagyobb visszatérési ideje 200 év lehet. A több célú tározók részleges árvízvédelmet biztosítanak. Az Orange és Vaal folyók árvízszabályozási rendszere egy részben távérzékelt árvízi vízmércehálózaton alapul. Az információkat a pretoriai árvízvédelmi központba továbbítják, amely az előrejelzésekért és döntésekért felelős. A legutóbbi árvizek miatt bekövetkezett komoly emberi és anyagi veszteségekre, valamint az ország várható fejlődésére való tekintettel a Vízügyi Minisztérium irányító bizottságot küldött ki az ország átfogó árvízvédelmi koncepciójának kidolgozására és társadalmi vitára bocsátására. 2. Az árvizek jellemzése A Dél-afrikai Köztársaságban az egyenlítői típusú éghajlaton kívül Afrika valamennyi jelentősebb éghajlattípusa megtalálható. Dél-Afrika délkeleti csücskének klímája mediterrán jellegű: a csapadék zöme télen esik. A déli part menti sávon egész évben esik az eső, míg az ország fennmaradó részein főleg nyáron van eső. Az északkeleti partvidéken és mögöttes területein a tropikus ciklonok is érvényesülnek. Dél-Afrika nagyobb részén a csapadék meglehetősen változékony: elég gyakoriak a hosszú aszályok, akárcsak a többnapos intenzív esők. A Dél-afrikai Köztársaság keleti részén napi 500 mm-t meghaladó csapadékösszegeket is mértek. A déli és a keleti Drakensberg magasabb tájain az évi csapadékösszeg elérheti a 2000 mm-t is. A rendkívül szeszélyes csapadékeloszlás szélsőséges árvízjárást eredményez. Az /. ábra az évi legnagyobb árvízcsúcsok három tipikus csapadékterület empirikus csapadékeloszlását és kétféle eloszlásfüggvénnyel való közelítését mutatja be. Az „A" jelű görbe az 1000 mm a '-et meghaladó csapadékú hegyvidéki vízgyűjtőket jellemzi, amelyeken csak egyetlen uralkodó csapadékkiváltó rendszer van: ezen a görbén nincsenek kiugró értékek. Az eloszlás alakja annyira szabályos, hogy elvileg a gyakorlatban alkalmazott simuló eloszlásfüggvények bármelyike illeszthető hozzá a kis előfordulási valószínűségű mértékadó árvízhozamok becslése céljából. A „B" jelű görbe főleg Dél-Afrika át nem eresztő talajú arid régióira jellemző. Itt az árvízcsúcsok rendszerint alacsonyak, viszont a szokatlan szinoptikus időjárási helyzetek következtében szélsőségesen kiugró értékek is előfordulhatnak. A „C" jelű görbe az ország keleti, a Drakensberg és az óceán vagy a mozambiki határ közötti keleti részére jellemző, ahol a nagy kiterjedésű ciklonikus esők vagy tropikus ciklonok rendkívüli árvízeket okozhatnak, elsősorban a 15-20 évnél ritkább visszatérési idejű árvizek tartományában. Ezek az árvizek a szubkontinensen viszonylag a legnagyobbak.