Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - van Robbroeck, T. P. C.: Vízkészlet-gazdálkodási létesítmények Dél-Afrikában

332 T. P. C. van Robbroeck 3 km-es hosszan, mintegy 450 m magasságba szivattyúzzák. A heti ciklus energiatöbbletének felhasználásával a szükségesnél több vizet is szivattyúznak; a fölösleg a Driekloofgáton keresztül a Sterkfontein-tározó alsó részében folyik. Az utóbbinak a gátja egy 90 m magas, 24 • 10® m

3 tömegű földgát. A Tugela felső szakaszát a 381 • 10® m

3-es Woodstock-tározó és a 10 • 10® m

3 befogadóképességű Driel-tározó szabályozza, amelyből a vizet, 90 m magasságra, egy olyan csatornába szivattyúzzák, amely azt 38 km távolságra, a meredek lejtő lábáig szállítja, ahonnan, további 45 m-es szintkülönbséggel, a Kilburgtározóba emelik. A rendszer teljesítménye 20 m

3 s ami átlagosan 18 m

3 s '-os vízszolgáltatást tesz lehetővé a Vaal folyóba. A Tugela alsóbb szakaszán található a 272 • 10® m

3-es Spioenkop-tározó (3. ábra), amelynek rendeltetése, hogy a Tugela alsó folyásán a vízgyűjtők közötti vízátvezetés okozta vízveszteségeket pótolja. A szivattyúzási költségek további mérséklése érdekében a Tugela egyes hegyvidéki mellékvizeit közvetlenül a Driel-Kilburn-csatornába terelik. Az ismertetett rendszer, a vízigények növekedésének megfelelően, fokozatokban épült ki. 2. Az Usutu-Vaal vízátvezetési rendszer A kontinentális vízválasztó, a Witwatersrand területén az arany mellett nagy szénmezők találhatók, amelyek Dél-Afrika energiaigényének javarészét kielégítik. Ezeken a szénmezőkön néhány igen nagy széntüzelésű hőerőművet (I. táblázat) valamint számos nagy gyárat létesítettek, amely a szenet folyékony tüzelőanyaggá és más szénvegyészeti termékké alakítja át. E művek vízellátása épp olyan nehéz, mint Johannesburgé. A Vaal déli szakasza teljesen igénybe van véve. A Witwatersrandtól északra a Limpopo egyik nagyobb mellékfolyója, az Olifants található (1. ábra). Ezt a folyót, amelynek lefolyását a 348 • 10® m

3-es tározójú Loskop-gát szabályozza, öntözési célokra valamint a Witbank és Middelburg városok (4. ábra) környezetében levő szénbányászat és ipartelepek céljaira gyakorlatilag teljes mértékben hasznosíthatják. Az 1960-as évek kezdete óta a szénmezőkön megépített hőerőművekhez (I. táblázat) és az 1979-ben üzembe állított, szénből olajat gyártó, óriási Sasol 1 és 3 jelű gyárak (2. ábra) vízigényét a Komati és az Usutu vízgyűjtőkben rendelkezésre álló vízből lehetett kielégíteni (1. ábra). 1. táblázat A dcl-afrikai szénmezőkre telepített hőerőművek Az erőmű neve Beépített teljesítmény, MW Komati 1000 Camden 1600 Hendrina 2000 Arnot 2100 Kriel 3600 Matla 3600 Duvha 3600 Tutuka 3600 Kendal 4000