Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése 323 vízkészletből való részesedés mértéke - törvényszabta korlátok (Vt. 6-7.§) között - gazdasági alapon szabályozódjon. A helyi önkormányzatok, vízhasznosítási társulatok kezelésébe adott vízkészlet továbbosztása szintén gazdasági alapon történhet. 9. A vízkészlet-gazdálkodás nemzetközi vonatkozásai A vízkészlet-gazdálkodás területén folyó nemzetközi együttműködés és a méltányosság elvén nyugvó szabályozás célja Magyarország vízhasználatai, vízpótló és vízszétosztó főművei számára arányos időbeli és területi megoszlású, átlagos és határértékekkel jellemzett mennyiségű és minőségű átfolyó vízhozamok biztosítása a vízfolyások határszelvényeiben. Magyarország földrajzi-vízrajzi helyzetét tekintve a nemzetközi egymásrautaltság nagyobb az átlagosnál és ezért nagyobb a következetes nemzetközi együttműködés szükségessége a vízkészlet-gazdálkodás mennyiségi és minőségi feladatok ellátásánál. A nemzetközi együttműködés állandó, a folytonosságot biztosító, vízgazdálkodási koncepciókkal és tervekkel megalapozott és azokat a két- és többoldalú együttműködésben következetesen érvényesítő tevékenységet kíván, egységes központi irányítással. Központilag, stratégiai szinten szükséges továbbfejleszteni a nemzetközi együttműködés vízgazdálkodási alap- és irányelveit, továbbá tartalmát és feladatát. Feltétlenül szükséges ezek országonként és vízgyűjtőnként történő meghatározása és rögzítése, mint ami a jövőben a nemzetközi tárgyalások vezérfonala, következetes állásfoglalások alapja és biztosítéka lehet. Ezért szükséges a megosztott vízgyűjtőmedencék vízfolyásainak határszelvényeire vonatkozó - biztosítandó átfolyás átlagos és havi időbeli megoszlással jellemzett mértékének meghatározása, amit a magyarországi területrész (vízgyűjtő és hatásterület) meglevő és tervezett vízhasználatait és vízpótló létesítményeit tartalmazó komplex vízgazdálkodásfejlesztés tervére kell alapozni, továbbá a - biztosítandó vízminőségi állapotoknak a vízminőségi paraméterekre való meghatározása, amit a magyarországi területrészek komplex vízgyűjtővédelmi terveire kell alapozni. Szükséges lenne megvizsgálni a vízfolyásokon külföldről érkező havária szennyezések okozta károk nemzetközi pénzügyi megtérítésének lehetőségét és meghatározni ennek feltételeit. 10. A vízkészlet-gazdálkodási információrendszer A vízkészletekkel való takarékosabb gazdálkodás és a vízkészletek minőségének hatékonyabb védelme megköveteli a vízkészletek mennyiségével, minőségével, környezeti hatásaival és értékével, továbbá a vízhasználatokkal, tehát a víz természeti és társadalmi körforgásával, annak szabályozásával kapcsolatos adatok megfelelő képzését, egységes nyilvántartását és feldolgozását egy korszerű,jól működő információrendszer keretében. A magyarországi hidrológiai (vízrajzi) adatgyűjtést Európa egyik legrégibb vízrajzi szervezete látja el (Stelczer 1986). A hosszú idejű és megfelelő sűrűségű adatsoroknak