Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése 313 3. A hasznosított vízkészlet közgazdasági értékelése A vízkészlet vagyonértékének meghatározásához (VGI 1986) a földterület értékeléséhez használt eljárást adaptálták. Ennek lényege általános megfogalmazásban a következő: egy adott vízhasznosítás tényleges éves költségének és ugyanezen vízhasznosítás egy feltételezett (rossz) vízkészlet-gazdálkodási adottságokhoz tartozó éves költségének különbségét mint a hasznosított vízvagyon éves kamatát tekintik 5%-os kamatláb feltételezésével és e kamat tőkésített értéke adja a hasznosított vízvagyon értékét. Ezen alapelvet vízhasználat-típusonként - a jellegzetességeknek megfelelően - differenciáltan érvényesítve, az 1980-ban hasznosított vízkészlet vagyonértéke összesen 418-10» Ft (X. táblázat). A hasznosított vízkészlet vagyonértéke az ország ásványkincse vagyonértékének (506-10

9 Ft) 83%-át és földterülete vagyonértékének (1008 10® Ft) 42%-át teszi ki. X. táblázat Magyarország hasznosított vízvagyonának értéke Szakági terület Vagyonérték 10' Ft Kommunális vízhasználat 67 Ipari vízhasználat 64 Mezőgazdasági vízhasználat 51 Hajózás 18 Üdülés 62 Vízienergia-termelés 5 Szennyvízelhelyezés 82 Hévízhasznosítás 62 Vízitermékek (nád, hal, kavics, stb.) 7 4. A vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme A felszíni vízkészlet mennyiségét károsan azok a beavatkozások módosítják, amelyek a sokévi átlagos lefolyást változtatják meg, illetve amelyek megsértik a mederben hagyandó élővizet. A víz minősége szempontjából azok a káros befolyások, amelyek megakadályozzák a vízkészlet rendeltetésszerű hasznosítását. A vízkészlet káros hatásoktól való megelőzésének aktív védelme különösen fontos azokon a területeken, ahol a vízkészlet mennyiségi és minőségi kihasználtsága magas. A káros hatások megszüntetését alapvetően a lefolyás és vízigény-szabályozás (vízkészlet időbeli átcsoportosítása, vízszükségleti normák gyakorlati érvényesítése, zárt vízgazdálkodási rendszerek alkalmazása, stb.) valamint a vízminőség-szabályozás és vízikörnyezet-védelem eszközeivel (hatékony szennyvíztisztító eljárások alkalmazása, szennyvizek, szennyvíziszapok, hulladékok környezetkímélő elhelyezése stb.) lehet elérni. A vízkészlet mennyiségi védelmének jellemzésére az ipari vízgazdálkodási mutató (e) 1980-87 közötti változása (IV. táblázat) mellett még bemutatjuk a y = vízelhasználás (m

3 a') és a vízigény (m

3 a ') illetve a cp = vízelhasználás (m

3 a ') és a teljes vízhasználat