Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Gauzer Balázs: A hóolvadás folyamatának modellezése

Vízügyi Közlemények, LXXII. évfolyam 1990. évi 3. füzet A HÓOLVADÁS FOLYAMATÁNAK MODELLEZÉSE GAUZER BALÁZS A földfelszínre hulló csapadék a hidrológiai körfolyamat egyik legfontosabb láncszeme és a földfelszín vízháztartásának egyetlen bevételi tagja. Á csapadékmérésekből közvetlenül csak arra kapunk választ, hogy a földfelszín egységnyi területe adott időtartam alatt a légkörből mennyi vízmennyiséget kap. A csapadék halmazállapotáról — amely pedig döntően befolyásolja a csapadék további sorsát — a csapadékmérésekből már kevésbé megbízható adatokat kapunk. Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hullik le, az ekkor a felszínre érkező vízmennyiség a léghőmérséklet alakulásának függvényében bizonyos ideig a hótakaróban tározódik. Ez a vízmennyiség — figyelmen kívül hagyva a szublimáció általában alárendelt szerepét — esetleg csak a csapadékhullást követően több hónapos késéssel kapcsolódik be hidrológiai körfolyamatba, hogy azután, az olvadás beköszöntésekor hirtelen megnövelje a földfelszín vízháztartásának bevételi tényezőjét. E -xiség egyik közismert megnyilvánulása vízfolyásaink tél végi, kora tavaszi vízhozam-növekedése, a hóolvadásből származó árhullámok levonulása. Nyilvánvaló, hogy éghajlati körülményeink között a hidrológiai körfolyamat, ill. a vízháztartási egyenlet éven belüli ritmusa másként alakul, mint ahogyan azt a csapadékészlelések jelzik. A felszínre hullott csapadék vízkörforgásba való bekapcsolódása — ismételten eltekintve a szilárd halmazállapotban felhalmozódó csapadéknak szublimáció folytán a hidrológiai körfolyamatba azonnal belépő elhanyagolhatóan csekély hányadától — folyékony halmazállapot esetén következik be. A hidrológiai körfolyamat elemeinek leírásához tehát havas időszakban a mért csapadékértékek helyett célszerű a földfelszínre érkező olvadékvíz értékét figyelembe venni. Mindazt a közvetlenül csapadékhullásból származó vízmennyiséget, ami egy adott időszak során a földfelszínen folyékony halmazállapotban megjelenik, ezen időszakra vonatkozó aktív csapadéknak nevezzük. A szilárd halmazállapotban lehulló csapadék sorsának alakulása, egy terület hóviszonyainak az ismerete számos szakterület érdeklődésére tarthat számot: — a lefolyás előrejelzésére vagy szimulációjára hazánkban is előszeretettel alkalmazott csapadék—lefolyás modellek havas időszakban történő hatékony alkalmazásához a csapadékészlelések adatain kívül az aktív csapadék értékek ismeretére is szükség van; — a tavasszal várható lefolyási viszonyok hosszú távú előrejelzése, illetve a tavaszi —nyári időszakban különböző hasznosításra (pl. öntözés) rendelkezésre álló vízmennyiség becslése megkívánja a vízgyűjtőn levő hótakaróban tárolt vízmennyiségnek a meghatározását; — a mezőgazdaság és az építőipar számára a hóviszonyok ismerete a számunkra lényeges tavaszi—nyári talajvíz-háztartási viszonyokra enged következtetni; — a hóval fedett területek kiterjedése és elhelyezkedése a hótakarónak a környezeténél sokkal jobb napsugárzás-visszaverő képessége miatt befolyásolja a környező terüleA kézirat érkezett: 1990. IV. 18. Gauzer Balázs oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (V1TUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos munkatársa.