Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Gáspár Zoltán: Az aszály elhárítási lehetőségei

264 Gáspár Zoltán korlátozottan alkalmazható, s igen tőkeigényes (Gáspár 1988). Az aszály megszüntetését a növénytermesztési térbe mesterségesen bejuttatott vízmennyiséggel éri el. Az öntözővizet felszíni vagy felszín alatti készletekből kell biztosítani a szükséges mennyiségben. A csapadékszegény időszakokban az öntözővíz iránti igény jelentősen nő, tehát nagy biztonsággal kell az öntözővíz mennyiségét garantálni. Az öntözővizet a tenyészidő folyamán úgy kell a növénytermesztési térbe juttatni, hogy folyamatosan kielégíthető legyen a növényállomány vízigénye. Azaz folyamatosan kell biztosítani az AHP = 0,8 —1,0 közötti érték fennmaradását. 2.2.1. Agrotechnikai beavatkozások. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése a műszaki feltételek biztosítása után jelentős agrotechnikai módosításokat tételez fel, mely a folyamatosan biztosítható vízellátottságból fakad és az eredményes, magas szintű (intenzív) termesztés állandósulását szolgálja. Célszerű vetésszerkezet. Öntözhető területeken arra kell törekedni, hogy az öntözővizet nagy tömegű, kiváló minőségű, értékes termékek gazdaságos előállitására használjuk fel. A nagy tömeg és a jó minőség öntözéses körülmények közötti elérése együttesen is lehetséges (pl. vízigényes zöldség, gyümölcsök, cukorrépa stb.). Az öntözéses gazdálkodás esetén rövid tenyészidejű növények (pl. borsó, bab, őszi kalászos stb.) után másodnövény termesztésével célszerű a terület és az öntőzőművek kapacitását kihasználni. Célszerű fajtaválasztás. A legintenzívebb termesztési viszonyokat hasznosítani képes fajtákat kell választani. Ezek jellemző tulajdonságai legyenek: nagy termőképesség, nagy szárszilárdság, nagy tőszám tűrése, jó gombarezisztencia, éréskor nagy vízvesztő képesség, nagy szerves és műtrágyadózisok jó hasznosítása. Természetesen öntözött körülmények között is fontos az egyenletes tőszám, a gyommentes állomány és a várható termésszintnek megfelelő harmonikus tápanyag-ellátottság. 2.2.2. Agrotechnika egyéb elemeinek módosulása. Számítanunk kell betakarításkor az érési folyamat késésére, a fajlagosan nagyobb szem, vagy vegetatív tömeg betakarításához nagyobb kapacitású gépek szükségességére. Fel kell készülni esetenként a nagyobb talajnedvesség melletti betakarításra, továbbá a nagyobb nedvességtartalmú szemtermés szárítására. 3. Az aszálystratégia Az aszály elleni védekezés közvetett és közvetlen, agrotechnikai és meliorációs beavatkozási rendszerét az aszálystratégia foglalja magába (Petrasovits 1989). A stratégiának tartalmaznia kell a szükséges társadalmi magatartás azon elemeit, melyek az aszály megelőzésére, mérséklésére és tűrésére vonatkoznak. Az aszálystratégia e hármas célkitűzést kombináltan, illetve változatokban tartalmazhatja abból a célból, hogy minden várható ökológiai helyzetben a legeredményesebb védekezési mód legyen kialakítható (Petrasovits 1988/a, 1988/b). Az aszálystratégia fontos döntést támogató eleme lehet egy aszályveszélyt előre jelző országos számítógépes rendszer, mely az AHP-értékek folyamatos szimulálásával aszályveszély fokozatainak megállapítását teszi lehetővé.