Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Kovács Árpád-Hernády Alajos: Eutróf tavak üledékének fizikai-kémiai kezelése

Eutróf tavak üledékének fizikai-kémiai kezelése 255 szennyezettsége, illetve megállapítható, hogy a vízminőség károsítja-e a halak szervezetét. A módszer az a korszerű biomonitoring metódus, amely napjainkban a legfontosabb eredményeket adja. Külön előnye az eljárásnak, hogy nem egyszerűen in vitro vizsgálja alanyát, hanem többször is biztosítja a mérendő anyag vételét a vizsgálandó kísérleti állatból (Nemcsók 1989). A fizikai-kémiai kezelés élőlényekre gyakorolt hatásvizsgálati kísérleteket ponttyal (Cyprinus carpio I.) végeztük, aminek kiválasztását azonkívül, hogy több kísérletben érzékeny alanynak bizonyult, elsősorban tömegessége, könnyű beszerezhetősége és viszonylagos tűrőképessége határozta meg. A halakat a tó két részén (9. ábra) ketrecben (11. ábra) telepítettük (15-15 példány). Mintáinkat a halak farki vénájából vett vér képezte. A vérmintát először közvetlenül a betelepítést megelőzően vettük (kontroll), majd a tó vizének kezelését követően (kezelt). A levett vérmintákat véralvadásgátlóval kezeltük, majd a DÉL-KÖVÍZIG laboratóriumában az alakos elemeket, centrifugálással elválasztottuk a plazmától. A vizsgálatot már az ilyen, hemolízis mentes, tiszta plazmával végeztük. A telepítéskor vett vérmintákból megállapítható volt, hogy 30 hal átlagában az évszaknak megfelelő normális szintet mutatták kísérleti egyedeink a glutaminsav—oxálecetsav transzamináz (GOT) [az aszportát-amino— transzferáz (ASAT)], a glatuminsav—piroszőlősav—transzamináz (GPT) [az alanin-amino—transzferáz (ALAT)], az 11. ábra. A teszthalak telepítése Puc 11. Pa tHeőenue mecmosbix pbir'i Fig. 11. Settling the test-fish Bild 11. Einbringung von Testfischen