Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Kovács Árpád-Hernády Alajos: Eutróf tavak üledékének fizikai-kémiai kezelése

Vízügyi Közlemények, LXXII. évfolyam 1990. évi 3. füzet EUTRÓF TAVAK ÜLEDÉKÉNEK FIZIKAI-KÉMIAI KEZELÉSE KOVÁCS ÁRPÁD és DR. HERNÁDY ALAJOS Az utóbbi három évtized legsúlyosabb vízminőségi gondjait a tavak mesterséges eutrofizálódása jelenti. Az eutrofizálódás a vizek tápanyag-dúsulási folyamatát, a tápanyagtartalom (foszfor-, nitrogén-, káliumvegyületek) növekedését jelenti. A tápanyagdúsulás következtében nagy tömegben jelennek meg a vízinövények és ezek több szerves anyagot termelnek, mint amennyit az élővilág lebontani képes. Annak ellenére, hogy a vízi élettér állandóságának minden feltétele megvan, azok életében megtaláljuk az „ifjú", az „ereje teljében lévő" és az "elöregedés" szakaszt. Ha ezt a természetes folyamatot emberi hatások gyorsítják, mesterséges eutrofizálódásról beszélünk. A természetes eutrofizálódás évezredek alatt játszódik le, a mesterséges eutrofizálódás a szemünk előtt, egy emberöltő alatt jelentkezik és az emberi hatások következménye. Ez a folyamat csökkenthető vagy gyorsítható (Felföldi 1981). A mesterséges eutrofizálódás kiváltója a térség társadalmi, gazdasági fejlődése. A fejlődés „eredményeként" túlzott mértékben megnő a felszíni vizek, ezen belül is a tavak szennyvízterhelése. A tavak foszfor- és nitrogénterhelése nő a felszíni vizeken és a légkörön keresztül is. A növényi tápanyagterhelés túlzott növekedése egyfelől veszélyezteti a tó élővilágát, másfelől olyan hatásokat vált ki — algásodás, hínárosodás, halpusztulás —, amelyek korlátozzák, majd megszüntetik a víz ember által történő használhatóságát. Nyáron a tavak felszínét néha vastag rétegben lepik el az algák. Ezt nevezik vízvirágzásnak. A vízvirágzás az üdülőtavakban, a halastavakban nem szívesen látott jelenség, mert azt gyakran kisebb-nagyobb halpusztulás követi. A tapasztalatok szerint a vízvirágzást követően nemcsak az algák és a halak, hanem minden más élőlény is elpusztulhat. Ilyenkor a tavakban általános mérgezési folyamat játszódik le (Hernády—Kovács 1979, Kovács 1986). 1. A mederüledékben lejátszódó folyamatok Az eutróf vizek tápanyagban rendkívül gazdagok, ezért kedvező időjárás mellett nagyon „termékenyek". Ezekben a vizekben a növényzet burjánzik. A burjánzó makroés mikrovegetáció visszahat a felszíni vizekre. A növényi tápanyag nagy része a mederüledékben megkötődik mindaddig, amíg az üledék—víz határán redukált állapot nem alakul ki. Az üledék redukált állapota eredményezheti a foszfor, a nitrogén, a kén felszabadulását és a víztérbejutását (KKL 1981, Somlyódy 1983, Hernády et al. 1988). A kézirat érkezett: 1990. III. 12. Kovács Árpád oki. vegyészmérnök, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DÉLKÖVIZIG, Pécs) Környezetvédelmi és vízügyi mérőállomásának vezetője. Dr. Hernády Alajos oki. mérnök, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója.