Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Szappanos Zoltán: Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek

Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek 17 miatti szükségszerű vízeresztés jelentős szerepet játszhatott az 1989. évi árhullámok szeszélyes alakulásában. Minthogy a tározók általában a közös érdekű szakaszokon kívül épülnek, ezek építéséről és üzemeltetéséről nem mindig rendelkezünk kellő információval. Ezen nyilvánvalóan változtatni kell a jövőben. Magyarországon a domborzati viszonyok folytán nincs lehetőség nagy befogadóképességű árvízi tározók építésére. Az ország területén összesen 270 db és 400 millió m

3 befogadóképességű vízgazdálkodási célú tározó üzemel, amelyből 243 millió m

3 (61%) található a Tisza völgyében. Természeti adottságainktól és anyagi lehetőségeinktől függően nagy figyelmet fordítunk a vízkárelhárítás biztonságát szolgáló tározók építésére is. A Körösök hazai vízgyűjtőterületén 5 árvízi szükségtározó épült, összesen 240 millió m

3 befogadóképességgel, a Zagyva-Tarna völgyében pedig 3 árvízi szükségtározó 34 millió m

3 térfogattal, amelyek veszély esetén teljes térfogatukkal az árvízcsúcsok csökkentését, illetve az árvíztömegek megcsapolását szolgálják. A belvizek tározására a Tisza völgyében összesen 230 millió m

3 befogadóképességű tározó áll rendelkezésre, amelynek közel fele állandó jellegű. 4. Árvízvédekezési munkák és költségek Az 1989. első felében a Tisza völgyében 4 alkalommal levonult árvizek nagyságára jellemző, hogy összesen 2 328 km hosszú védvonalon, a Tisza-völgyi védvonalak 79%-án, volt árvízvédelmi készültség. A négy alkalom közül a legjelentősebb árhullámok május 1-25 között vonultak le és ekkor volt a legnagyobb mértékű készültség is a Tiszán és mellékfolyóin. Az egyidejűleg készültségben levő védvonalak hossza május 11 -én elérte a legnagyobb értéket, az 1724 km-t (11. ábra). A védekezés 25 napja alatt I. fokú készültséget 100-1387 km-en 25 napig, II. fokot 38-507 km-en május 4-21 között 18 napig, III. fokot 15-124 km-en május 2-12 között 11 napig tartottak (II. táblázat). A KVM Árvízvédelmi Műszaki Törzse 1989.1. félévben összesen 28 napig irányította a Tisza-völgyi árvízvédekezést, ebből májusban 22 napig működött. A májusi árvízvédekezésben mind a hat Tisza-völgyi KÖVÍZIG és az ÁBKSZ is közreműködött. A védekezők május 10-én érték el legnagyobb létszámukat, 2428 főt. A védekezésnél foglalkoztatott gépjárművek és vízijárművek száma 50-250, a különféle munkagépek száma 2-50 között változott (11. ábra). A védekezést 5 árvízvédelmi osztag támogatta a legveszélyesebb szakaszon, amelyek 2-13 napig voltak készültségben. A védekezés során 16 500 zsákot, 1000 kg fóliát, 17 ezer kéve rőzsét, 2300 karót, 1100 fáklyát, 8,4 m

3 fenyő fűrészárut, 135 t aszfaltot, 550 m

3 kavicsot, 5400 t követ használtak fel és mintegy 12 ezer m

3 földet, illetve homokot építettek be az ideiglenes művekbe. Ezek döntő része a Hernád, Bodrog és Körösök védekezési munkáinál merült fel. A fővédvonalak védekezési költsége összesen 65 millió Ft, a legsürgősebb helyreállítási feladatok költségigénye pedig közel 25 millió Ft volt. A Hernád mentén felmerült tanácsi védekezéssel együtt kereken 100 millió Ft-ba került a májusi árvízvédekezés.