Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Szappanos Zoltán: Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek

Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek 15 1919-ben észlelt legnagyobb értéket ( 10. ábra). A tetőzést követő hat nap alatt még hat kisebb árhullám követte a legmagasabbat. Az alsó szakaszon az árhullám annyira ellapult, hogy Körösladánynál már 1,81 m-rel alacsonyabb szinten tetőzött az 1970-ben észlelt eddig legnagyobb, 8,15 m-es szintnél)' 10. ábra). Az árhullám esetleges megcsapolásához előkészületeket tettek a 87 millió m

3 befogadóképességű mérgesi szükségtározó megnyitására, tekintettel a rendkívüli áradásra, valamint arra, hogy a védtöltésen 15 km hosszban jelentős magassági hiány van. A tározó megnyitására azonban nem volt szükség. A Sebes-Körös védvonalain május 8-17 között összesen 10 napig volt készültség, amiből 3 napig volt III. fok. Június 8-9-én is levonult egy kisebb árhullám a folyón, ez azonban csak éppen, hogy elérte az I. fokú készültség alsó határértékét. A Sebes-Körös védvonalain a védekezés során nyúlgátat, buzgár miatt ellennyomó medencét építettek, műtárgyaknál védekeztek, egyes szakaszokon átázást, szivárgást is észleltek. A Fekete-Körösön is igen heves árhullám vonult le május 9-13 között. A folyó vízszintje Antnál 2 nap alatt 8 m-t emelkedett és itt május 9-én következett be a tetőzés 8,56 m-rel, ami 1,4 m-rel alacsonyabb volt az 1981. évi legnagyobb vízállásnál. Az alsó szakaszon pedig 2,2 m-rel maradt a tetőzés a legnagyobb érték alatt. Június 8-11 között újabb árhullám vonult le a Fekete-Körösön, amely azonban lényegesen alacsonyabb vízállásokkal tetőzött és 2-3 m-rel maradt el az eddigi legnagyobb vízállásoktól. Két alkalommal összesen 10 napig tartottak árvízvédelmi készültséget a Fekete-Körös menti védvonalakon, amiből összesen 5 napig volt III. fok (10. ábra). A Fekete-Körös védvonalain jelentősebb védekezésre nem volt szükség. A Berettyón is rendkívüli árhullámot jeleztek külföldről, de a május 9-17 között 9 nap alatt levonuló árhullám Berettyóújfalunál 0,8 m-rel, Szeghalomnál 1,7 m-rel maradt a maximumok alatt. A Berettyó alsó szakaszának védvonalain 2 napig III. fokú készültséget is el kellett rendelni, de védekezésre nem volt szükség. A Fehér-Körösön május 10-13 és június 8-11 között két kisebb árhullám vonult le, amelyek 2,1-2,9 m-rel tetőztek az eddig észlelt legnagyobb árvízszint alatt. Két alkalommal, összesen 7 napig tartottak készültséget a védvonalakon, amiből május elején 3 napig II. fok volt érvényben. Védekezésre az őrszolgálaton kívül nem volt szükség. A Kettős-Körösön május 8-15 között, majd június 9-12 között, összesen 12 napig, a Hármas-Körösön május 10-22 között 12 napig rendeltek el készültséget, amiből a II. fok 2-3 napig tartott. A májusban levonuló árhullám Békésnél 11-én 2,08 m-rel, Szarvasnál 13-án 2,22 m-rel tetőzött az eddigi legnagyobb vízállás alatt. A második árhullám a Kettős-Körösön június 10-én 2,9 m-rel maradt a legnagyobb vízállások alatt és ezért a Hármas-Körösön már nem kellett készültségbe lépni. A Tiszán 1989. május 4-25 között Tokaj-Szolnok között magas, alatta kisebb árhullám alakult ki a megáradt mellékfolyók vízhozamaiból. Árvízvédelmi készültséget Tiszabercel-Szeged közötti szakaszon kellett elrendelni 7-18 napig. A Tisza védvonalain összesen 22 napig volt készültség, II. fokú készültségre csak Tiszafüred-Szolnok között volt szükség 8 napig. A tiszai árhullám Tokaj-Szolnok között május 13-21-én 1,2-1,4 m-rel tetőzött az eddig észlelt legmagasabb vízállások alatt. Csongrád-Szeged között már május 19-20-án bekövetkezett a tetőzés a legmagasabb vízszintektől 2,7-3,5 m-rel elmaradva. Szerencsére a Körösök árhullámcsúcsa 4-5 nappal megelőzte a tiszai árhullám tetőzését Csongrádnál. Ugyancsak kedvező volt, hogy a Szamos nem szállított nagyobb vízhozamokat az árvíz levonulásának időszakában.