Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

2. füzet - Gitelson, A. A.-Szilágyi F.-Garbuzov, G. P.: Felszíni vizek A-klorofill töménységének becslése távérzékeléssel

146 Gitelson, A. A- Szilágyi F.—

Garbuzov, G. P. A C

c

h| és a 0700/0560: valamint a C

c

hi és a QioolQeis közötti kapcsolat meghatározása érdekében - lineáris és hatványfüggvény szerinti illesztéssel - regresszióanalízist végeztünk. A hatványfüggvény (y = ax

b) szerinti illesztés bizonyult jobbnak, ezért ennek az eredményeit tüntettük fel az 1. ábrán. Az egyenletek paramétereit (a és b) és az illesztések szorosságára utaló korrelációs együtthatókat (R) a II. táblázat tartalmazza. A II. táblázat adataiból megállapítható, hogy a C

chi és a Qjoo/ßseo kapcsolatok szorosnak bizonyultak, a korrelációs együtthatók 0,80-nál nagyobbak voltak. Az „a" együttható értéke 60 és 217 között, tehát meglehetősen széles tartományban változott, míg a „b" kitevőé 1,31 és 2,84 között volt. A C

chi és a {?7oo/'t?675 összefüggés esetében az „a" értékek alacsonyabbak voltak, ugyanakkor értéktartományuk szélesebb (13,3 és 66,0 közötti) volt. A „b" kitevők az előzőekhez hasonlóan alakultak, értékük 1,75 és 3,21 között változott. A Mögelseen 1986-ban a visszaszórt fényt a tükröződés kiküszöbölésével végeztük, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1986-os és 1988-as egyenletek paraméterei jelentősen eltértek egymástól. Az eredmények arra utalnak, hogy mind a C

chi és a QmlQw, mind a C

chi és a 0700/0075 összefüggés egy-egy vizsgálatsorozaton belül kielégítő szorosságú, és alkalmas a Chi távérzékeléses mérésére. Az összefüggések paraméterei azonban vízterületenként és mérési alkalmanként jelentősen változnak, ezért az egyenletekkel referenciadatok nélkül pusztán távérzékeléssel a C

chi csak nagy hibával becsülhető. Az 1. ábra görbéinek lefutását a II. táblázat átlagos a-krolofillkoncentráció (C

chi) adataival összehasonlítva szembetűnő, hogy a C

c

hi növekedésével árgörbék egyre inkább eltolódnak a kisebb QmlQsw, illetve a Qm/Qéis értéktartomány felé. Úgy tűnik tehát, hogy a görbék elhelyezkedését alapvetően a vízterület átlagos trofitási viszonyai határozzák meg, következésképpen elemeztük az „a" és „b" együtthatók függését a C

ct

l|-tól. A í?7OO/é?56O arány esetében az összefüggést kaptuk eredményül. Bár az elemszám meglehetősen kicsi, a kapott összefüggések mégis jól jellemzik az „a" és „b" együtthatók függését a C

c

hi-tól. Az „a" és „b" együtthatók átlagos trofitási viszonyoktól való függésének okára jelenleg csak hipotézisek léteznek: - A trofitás növekedésével a fitoplankton szerkezete megváltozik, a kisebb méretű, gyorsabb anyagcseréjű algák irányító jellege nő (Vörös 1982). Ezek pedig nagyobb fényszórásuk révén növelhetik a 0

56

O és a 0

67

5 értékét; - A vizsgált vízterületek mindegyikénél van lehetőség az elsődleges termeléssel arányos biogén mészkő kiválására. Ez a folyamat a Balaton esetében bizonyított (Gelencsér et al. 1982). A kicsapódó CaC0

3 a néhányszor 10 9 m-es kolloid mérettartományba esik, erősen fényszóró tulajdonságú, és így ezek is növelhetik a o

55

0 és 0675 értékeit. A 07oo/ö56o> 0700/0675 és C

Chi-adatok ismeretében újra elemeztük a C

chi és a sugárzási paraméterek közötti összefüggést: a = 1,46 C

ch

l + 44,25, fl = 0,91; n = 9 b = -0,010 C

ch

l + 2,84, R = —0,89 (2) (3) összefüggést, míg a 0

7

Oo/0675 aránynál az a = 0,473 C

ch

l + 1,68, R = 0,92; n = 6 b = -0,017 C

c

h,+ 3,48, R= —0,96 (4) (5)