Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

2. füzet - Somlyódy L.-Hock B.-Gorzó Gy.: Felszíni vizek minőségének értékelése: Javaslat a korszerűsítésre

Felszíni vizek minőségének értékelése: javaslat a korszerűsítésre 129 A vízminőségi indexek alapján történhet az eredmények osztályba sorolása. Két lehetséges változatot a VII. táblázatban közlünk. A szakirodalom szerint a vízminőségi index az osztályba soroláson túlmenően hasznos lehet a különböző célú vízhasználatokra való alkalmasság megítélésénél is. Tyson-House (1989) hat különböző vízhasználat (halgazdaság, ivóvíz, iparivíz, üdülés, hajózás, szennyvíz-elvezetés) esetében mutatja be az alkalmazásnak ezt a lehetőségét. A vízminőség index meghatározása sok szubjektív elemet tartalmaz. így önkényesnek tűnik a komponensek kiválasztása, azok súlyszámainak (wj megválasztása, a töménység értékek transzformálása (q,), a súlyozás végrehajtási módja. Éppen ezért vízminőségi indexek összehasonlítása csak akkor lehetséges, ha biztosak vagyunk számításuk módszertanának azonosságában. További hátrányuk, hogy értéküknek közvetlen vízminőségi interpretáció nem adható. Előnyük, hogy figyelembe vesznek szinergetikus hatásokat és „folytonos" voltuknál fogva érzékenyebben fejezik ki a vízminőség változását, mint az osztályozáson alapuló rendszer. Valószínűen ezek a tények magyarázzák, hogy alkalmazásuk elterjedőben van az USAban, az Egyesült Királyságban (

House 1989, House-Newsome 1989) és az NSZK-ban (BLW 1988). A továbbfejlesztés lehetőségei kézenfekvőek; elégséges például arra utalni, hogy az 1. ábrán feltüntetett, „intuitív" transzformációs függvények helyettesíthetők a már széles körben alkalmazott vízminőségi modellekkel (elsősorban az oxigén-, foszfor-, nitrogén- és hőháztartás területén) és ily módon a vízminőségi indexnek a korábbinál lényegesen megalapozottabb szakmai háttér adható. A (3) összefüggéssel jellemzett vízminőségi indexet rutinszerűen alkalmazzák Bajorországban, de nem a vízminőségi komponensek értékelése helyett, hanem azok kiegészítéseképpen (BLW 1988). A vízminőségi index alkalmazását két - részben hazai vonatkozású - számpéldán is bemutatjuk. Az első példa a Mura-Letenye szelvényre vonatkozik. Az 1987. évi legkisebb, átlag, 80%-os és 95%-os tartósságú, illetve legnagyobb adatokra adja meg a vízminőségi index értékeit. A számításokba a Bach (1980) által megadott vízminőségi komponenseket vontuk be a VI. táblázat szerinti súlyszázalékokkal (wj. A töménység értékek transzformálása az /. ábra alapján történt (qi). Az (1), (2) és (3) összefüggésekkel kapott vízminőségi indexeket a VIII. táblázatban mutatjuk be. Elvégeztük a VII. táblázat alapján az osztályba sorolást is. Az utolsó két oszlop a jelenleg érvényes hazai szabvány VII. táblázat Osztályba sorolás a vízminőségi indexek alapján V/ 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 House, 1989121 IV III II Ib la House, 1989121 •>0 4 0 7b 90 Bach, 1980131 IV / V-N III II-III H l-ll 1 Bach, 1980131 17 27 44 55 73 83