Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon

Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon 101 Az árvízi valószínűségek számításának időszerű kérdéseit Kovács (ak.) (1983) foglalja össze. Elemzéseinek végkövetkeztetéseként az árvízi statisztikai vizsgálatok elvégzésére a Todorovic'-Zelenhazic\\910)-ié\e eljárást javasolja, a statisztikai mintát meghatározó X

T túllépési szint megválasztására pedig az X

T = j(k-l) (12) képletet ajánlja, amelyben A és k az eloszlásfüggvény paraméterei. E küszöbértéknek három előnyös tulajdonsága van: - hidrológiai értelmezése minden vízfolyásszelvényben egységes; - igazolható, hogy az A^nél nagyobb adatokra az exponenciális eloszlás megbízhatóan illeszthető; - az Xy-t túllépő árhullámok száma a statisztikai vizsgálat elvégzéséhez többnyire még elégséges. A jeges árvizek a Duna magyarországi szakaszán különösen veszélyesek, ezért gyakorlati szempontból is fontosak a jégviszonyok változásait kutató hidrológiai-statisztikai vizsgálatok. Déri (1985) az 1901 és 1972 közötti időszak észlelési adatai alapján egyrészt a Duna osztrák szakaszára, másrészt a budapesti szelvényre határozott meg összefüggéseket az évi negatív hőösszeg és az álló jég sokévi átlagos időtartama között. Ezt az összefüggést a teljes észlelési időszak felosztásával kapott részidőszakokra különkülön is meghatározta, majd összefüggésbe hozta a Duna-víz kloridion-koncentrációjával. Vizsgálatainak összefoglalásaképpen a Duna budapesti szakaszán a jég-előrejelzésben is hasznosítható empirikus összefüggést állított fel. Starosolszky (1989) a tervezett dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban a vízlépcsők jégjárására gyakorolt hatását kutatta. 5. A tározás hidrológiája Magyaroroszág vízkészlet-gazdálkodása szempontjából - a völgyzárógátas tározók létesítése számára ugyancsak kedvezőtlen sík- és dombvidéki adottságok ellenére is - kiemelkedő jelentősége van a víztározók létesítésének és a meglévő kb. 250 tározó - köztük 17 egymillió m

3-nél nagyobb térfogatú tározó - minél hatékonyabb hasznosításának. Ez a magyarázata annak, hogy a hidrológiai kutatások tekintetében lanyhának nevezhető beszámolási időszakban viszonylag szerteágazó és alapos tározó-hidrológiai vizsgálatokat végeztek. 5.1. Meglévő tározók kihasználtsága Az ország meglevő vízhasznosítási tározói kihasználás-fokozási lehetőségének felderítése érdekében Gilyénné Hof er A. (1984) a megfelelő vízforgalmi adatsorokkal rendelkező tározók - tényleges, valamint különböző feltételezett állapotok ill. üzemrendek szerinti - szimulációs vizsgálatát végezte el. Eredményei közül, kiragadott példaként a 18. ábrán a partiszürésű vízbázist tápláló Bódva folyó kisvízi hozamának kiegészítésére hivatott Rakacai-tározó hatásgörbéit mutatjuk be. Hasonló hatásgörbéket állított elő további négy tározóra, javaslatokat tett e tározók kihasználásának fokozására és az információk hiányában nem vizsgált többi magyarországi tározó üzemrendjének kialakításában is hasznosítható, általánosított következtetéseket vont le.