Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon

Másfél évtized felszíni hidrológiai kutatásai Magyarországon 101 Az árvízi valószínűségek számításának időszerű kérdéseit Kovács (ak.) (1983) foglal­ja össze. Elemzéseinek végkövetkeztetéseként az árvízi statisztikai vizsgálatok elvégzésé­re a Todorovic'-Zelenhazic\\910)-ié\e eljárást javasolja, a statisztikai mintát meghatáro­zó X T túllépési szint megválasztására pedig az X T = j(k-l) (12) képletet ajánlja, amelyben A és k az eloszlásfüggvény paraméterei. E küszöbértéknek három előnyös tulajdonsága van: - hidrológiai értelmezése minden vízfolyásszelvényben egységes; - igazolható, hogy az A^nél nagyobb adatokra az exponenciális eloszlás megbízha­tóan illeszthető; - az Xy-t túllépő árhullámok száma a statisztikai vizsgálat elvégzéséhez többnyire még elégséges. A jeges árvizek a Duna magyarországi szakaszán különösen veszélyesek, ezért gyakorlati szempontból is fontosak a jégviszonyok változásait kutató hidrológiai-statisz­tikai vizsgálatok. Déri (1985) az 1901 és 1972 közötti időszak észlelési adatai alapján egyrészt a Duna osztrák szakaszára, másrészt a budapesti szelvényre határozott meg összefüggéseket az évi negatív hőösszeg és az álló jég sokévi átlagos időtartama között. Ezt az összefüggést a teljes észlelési időszak felosztásával kapott részidőszakokra külön­külön is meghatározta, majd összefüggésbe hozta a Duna-víz kloridion-koncentrációjá­val. Vizsgálatainak összefoglalásaképpen a Duna budapesti szakaszán a jég-előrejelzés­ben is hasznosítható empirikus összefüggést állított fel. Starosolszky (1989) a tervezett dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban a vízlépcsők jégjárására gyakorolt hatását ku­tatta. 5. A tározás hidrológiája Magyaroroszág vízkészlet-gazdálkodása szempontjából - a völgyzárógátas tározók léte­sítése számára ugyancsak kedvezőtlen sík- és dombvidéki adottságok ellenére is - kiemelkedő jelentősége van a víztározók létesítésének és a meglévő kb. 250 tározó - köztük 17 egymillió m 3-nél nagyobb térfogatú tározó - minél hatékonyabb hasznosításának. Ez a magyarázata annak, hogy a hidrológiai kutatások tekintetében lanyhának nevezhető beszámolási időszak­ban viszonylag szerteágazó és alapos tározó-hidrológiai vizsgálatokat végeztek. 5.1. Meglévő tározók kihasználtsága Az ország meglevő vízhasznosítási tározói kihasználás-fokozási lehetőségének felde­rítése érdekében Gilyénné Hof er A. (1984) a megfelelő vízforgalmi adatsorokkal rendel­kező tározók - tényleges, valamint különböző feltételezett állapotok ill. üzemrendek szerinti - szimulációs vizsgálatát végezte el. Eredményei közül, kiragadott példaként a 18. ábrán a partiszürésű vízbázist tápláló Bódva folyó kisvízi hozamának kiegészítésére hivatott Rakacai-tározó hatásgörbéit mutatjuk be. Hasonló hatásgörbéket állított elő további négy tározóra, javaslatokat tett e tározók kihasználásának fokozására és az információk hiányában nem vizsgált többi magyarországi tározó üzemrendjének kialakításában is hasznosítható, általánosított következtetéseket vont le.

Next

/
Thumbnails
Contents