Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

A kisesésű vizerö-hasznosítás helyzete 215 Megfigyelő rendszereket ha talán nem ennyire sokágazatú és bonyolult megoldásokat, mint aminőt egy vízerőműrendszer környezetvédelmi ellenőrzése megkívánhat már régóta üzemeltetnek magyar szakemberek és kutatók a meteorológia, hidrológia, vízminőség, mezőgazdaság és számos műszaki ágazat területén; tehát itt nem valami teljesen új „monitoring" nevű találmányról van szó, hanem egy speciális környezetvédelmi megfigyelő rendszer (KÖMER) létesítéséről, amelyet a szóban forgó vízerőműrendszer helyi környezetvédelmi adottságai és követelményei szerint kell kiépíteni és üzemeltetni. Véleményem szerint célszerű egy vízerőműrendszer által erőteljesen befolyásolt terület környezetvédelmi ellenőrzése és az erőművek célszerű dinamikus (rugalmas) üzemeltetése érdekében 1) Környezetvédelmi megfigyelő rendszert és központot létesíteni és 2) egy Környezetvédelmi vegyes bizottságot felállítani (KVB). A KVB feladata: - a megfigyelő központ működésének ellenőrzése, - a mérési eredmények értékelése az érintett ágazatok számára. A KVB hatásköre: javaslatot tenni az illetékes kormányszerveknek az erőművek üzemeltetésére, üzemeltetésük esetleges változtatására. Különleges „ad hoc" üzemeltetési eljárások (pl. öblítések) alkalmazására, s végül, szükség esetén, újabb járulékos létesítmények építésére. Továbbmenően, a bürokratikus időveszteség és hibahalmozódás elkerülése érdekében kívánatos, hogy a KVB meghatalmazást kapjon arra, hogy bizonyos, előre megszabott határértékeken belül maga adhat üzemeltetési utasításokat. Mivel valamely létesítménynek a környezetre kiható változását csak akkor lehet megbízhatóan megállapítani, ha ismerjük a szóban forgó terület hosszú idejű (statisztikai) magatartását a mü megépülte nélkül, a megfigyelő rendszert a mü üzembe helyezése előtt jóval korábban (vízerőművek és völgyzárógátak esetében jó néhány évvel korábban) kell telepíteni és üzemeltetni. A KÖMER utólagos létesítése sok félreértésre és hibára vezethet, mert hiányzik az összehasonlítási alap. (Nem tudjuk például, hogy egy fontos paraméter erőteljes megváltozása a mü létesítésének következménye, vagy pedig folyománya olyan fizikai, kémiai, biológiai - periodikus vagy trendszerű változásoknak, amelyek a mű létesítése nélkül is előálltak volna.) A legeslegelső lépés lehet a KVB felállítása, amely azonnali sürgős feladatának tekinti a KÖMER program végrehajtását. Befejezésül rá kell mutatnom arra, hogy számos esetben jelentékenyen ki lehet egyenlíteni a vízerőmüvek által okozott hatásokat oly módon, hogy az érintett folyószakasz, vagy annak holtágai mentén természetvédelmi területeket (nemzetiparkokat) létesítünk. Ezek háromféle módon, illetve egymás mellett is, valósíthatók meg: - Teljesen lezárt ligetek és partok, amelyekben csak az illetékes hatóság által kijelölt személyek (őrök, szakértők) közlekedhetnek és csak kivételesen engedélyezhető mások bebocsátása ellenőrzés mellett. - Korlátozott használatú tájvédelmi zónák, ahol a nagyközönség látogatása megengedett, de csak a kijelölt sétautakon és megszabott időkben. Esetleg használhatók egyes víziútjai is a partnak, de szigorú szabályok szerint. (Motoros járművek és motorcsónakok használata eltiltandó.) - Üdülésre kijelölt zónák. Én számos ilyen természetvédelmi és üdülési zónában jártam, amelyet folyami vízerőmüvekkel és völgyzárógátakkal kapcsolatosan létesítettek és meggyőződtem a kedvező tapasztalatokról.