Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Dunka Sándor:Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története

Az Ér- és Berettyószabályozó társaságok története 89 Arra, hogy mennyire élt ez még e század elején is a köztudatban, Ady Endre - az Ér-melléken született költőnk - verse is bizonyság: „Az Ér nagy, álmos, furcsa árok. Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Óceánig hordják a habját. Tehát nem azt írja, hogy Berettyó, Körös, Tisza, Duna hordja az Ér habját az óceánig, pedig akkor már (1907) ez volt a részben mesterségesen kialakított folyásirány is (3. ábra). Reszeghy (1941) is hasonlóan ír erről a „furcsa" vízfolyásról: „Az Ér vize nem volt mocsár, nem volt csatorna és csekély esésénél fogva nem volt folyó, de mindegyikből volt benne valami. Hitványnak látszott, mégis környékét annyira el tudta mocsarasítani, hogy néhol többszáz méter szélesen terült el." Bodoky 1857 decemberében az Ér völgyi mocsarak lecsapolásával kapcsolatos észrevételében is azt írja : „Az Ér völgye elmocsarasodását okozza, a vizek szabad lefolyásának hiánya. Az Ér völgye vizei szabad lefolyásának legfőbb természetes akadályát képezi, a völgy igen csekély esése, mely Pocsajtól felfelé Adorjánig eső részén, nem több mint 100 ölenkint 1 1/4-1 2/4 hüvelyk

1, azon felül a Szatmár megyei határszélekig 2-3 hüvelyk a völgybe érkező vizek, mielőtt a völgy hosszába lefolyni kezdenének, elébb a számos sziget alakú emelkedett helyek közti mélyebb medencéket és völgyeleteket töltik meg s számtalan elágazások után egyik mélyedésből a másikba lassankint szivárognak, a növényzettel telt ereken keresztül, a völgy alsóbb részére." (Bodokv 1867) Bodoky észrevétele alapján is egy feltöltött nagyobb folyómedret kell feltételeznünk. Az Ér-mellék tulajdonképpen a Nyírség délkeleti pereme (3. ábra). Földje eredetileg löszplató, melyet futóhomok lepett el. Tengerszint feletti magassága 95-110 méter között változik. A löszplató a pleisztocén korban alakult ki s azelőtt 10-15 ezer évvel még ezen a platón folyt a Tisza és a Szamos is ( 1. ábra). Később a folyó hordalékaival ezt a medret feltöltötte, ebben segítségére voltak az északnyugat-délkelet irányú szelek is, melyek a Nyírség homokját a mederbe hordták és a medret eliszaposították. Az uralkodó északnyugat-délkelet szélirányt bizonyítja, hogy a Nyírség legmagasabb homokkúpjai a táj délkeleti részén találhatók: Koportyok 183 m. (3. ábra). A Tisza és a Szamos nagyvizei azonban megakadályozták a vízfolyás teljes elmocsarasodását és ezért mondhatták róla, hogy nem mocsár, nem csatorna, de folyó sem. Az Ér kártékony áradásai miatt már a XIX. század elején foglalkozni kezdtek a vízfolyás szabályozásával. Eredetét és a teljes folyószakaszt még a múlt század elején sem ismerték. Bihar vármegye rendei 1818-ban az ér-mellékijárás főszolgabíróját küldték ki a folyó tanulmányozására. Nem sokkal később térképet is készítettek, melyet a szabályozási munkák jóváhagyása végett felterjesztettek a Helytartótanácshoz, ez a térkép azonban elveszett. Egy XIX. század elejéről származó hivatalos irat mellett azonban megtalálták Rhédey Lajos főszolgabíró jelentését, mely kivonatosan a következőket tartalmazza : „Az Ér vize veszi eredetét Nemes Közép Szolnok vármegyében a Szent-Királyi határon az azon a határon keresztül folyó Kraszna vizéből: de ámbár itt kezdődik az Ér vize, mégis a Szent-Királyi határon nincs nevezete... mert a Kraszna vize árkának semmi kiszakadása nincsen. 1 1 öl = 6 láb = 1,896 m 1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 m 1 hüvelyk = 12 vonal = 26,33 mm