Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton szabályozása és a környezeti hatás

A Balaton szabályozása és a környezeti hatás 67 - a Balatonba telepített növényevő halak viszont nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Az utolsó 10-15 évben hozott jogi kötelezések és az elvégzett, vagy még folyamatban levő vízminőség-szabályozó tevékenység hatására a Balaton vízminőség-romlása lelassult, az utolsó öt évben tartósan nem ismétlődtek meg a korábbi gyors és jelentős vízminőségi romlások (Soha-Szabó 1985, Gorzó 1987). Várható, hogy a továbbiakban a tó vízminősége előnyösen változik (6. ábra). 5. Összefoglalás A Balaton vízszintszabályozása véglegesen kialakult, a szabályozás eszközei rendelkezésre állnak. A partszabályozás módszerei szintén kialakultak, csupán a partvédőmüvek szerkezeti korszerűsítésének a fejlesztése szükséges. A mederszabályozás, kotrás módszerei kialakultak. A vízminőségvédelem - szabályozás jogi eszközei rendelkezésre állnak, míg a műszaki eszközök, módszerek fejlesztése szükséges. Összességében a Balaton szabályozása megfelel a hasznosítási, a tavi életközösség és környezetvédelem igényeinek, követelményeinek (VITUKI 1982). A Balaton egy évszázada kialakult (part és meder) szabályozása lehetővé tette a tó sokoldalú hasznosítását, országos és nemzetközi jelentőségű üdülőkörzet létrejöttét. A szabályozás előnyös környezeti hatása mellett jelentéktelen hátrányos hatása is tapasztalható. Az utolsó negyeszázad alatt kialakult vízminőség-védelem, -szabályozás megállította az emberi eredetű hatások miatt tapasztalt, hasznosítási és ökológiai szempontból is hátrányos vízminőségváltozást és a vízminőség szabályozási tevékenység folytatásával távlatban is biztosítható a tó és az üdülőkörzet fennmaradása. IRODALOM Bárányi S.: A Balaton hidrológiai jellemzői. Vízügyi Közlemények, 1975. évi 2. füzet. Bárányi S.. A Balaton hidrológiai jellemzői és vízszintjének szabályozása 1971 1980 években. Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam, 3. füzet, 1982 Bárányi S.. A tószabályozás és környezetvédelem. Vízügyi Közlemények. LXX. évfolyam, 3. füzet. 1988. Barlha P. Hirling Gv.: A Balaton természetes vízállásváltozásának előrejelzése. Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam, 3. füzet, 1982. Bendefy L. V. Nagy I. : A Balaton évszázados partvonal változásai. Műszaki Kiadó, Budapest. 1969. Bertók /.: A Balaton vizszínének, szabályozásának és siófoki zsilipnek ismertetése. Vízügyi Közlemények, 1935. 4. füzet. Botond Gy.-Dobolyi E.-Getencsér P-Györké О.-Jolánkai Gy.-Szabó S. Tóth L.: A Balaton vízminőség szabályozása. Vízügyi Közlemények, LXIV, évfolyam, 3. füzet, 1982. Egerszegi Gy.: A vízi környezetvédelem jogi kérdései a Balatonon. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 1977. 3. szám. Erdős F.: A Balaton szabályozása, tekintettel a Sió-csatorna 24 m másodpercenkénti vízemésztő képességére. Magyar Mérnök és Építési Egylet kiadványa. XXIII. kötet, VIII. rüzet. 1898 Gilvénné Hofer A. Domokos M. A bővített Balaton-vízgyűjtő vízkészlet-gazdálkodásának szimulációs modellje. Vízügyi Közlemények. LXVI. évfolyam. 2. füzet, 1984. Gorzó Gy.: Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianó-baktériumok spóráinak csírázására. Hidrológiai Közlöny, 1987. 3-4. szám. Havaida E.: A Balaton hidrológiája. A Balaton vízállásának előrejelzése. Magyar Mérnök és Építési Egylet kiadványa. LVI. kötet. 1922.