Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton szabályozása és a környezeti hatás

64 Bárányi Sándor A határozat fontosabb megállapításai : - a Balaton környezetét elsősorban az üdülés, a sportolás, a gyógyulás, az idegenforgalom igényeinek céljából kell fejleszteni ; - a Balaton vízszintingadozásainak mérséklésére, a feliszapolódások csökkentésére intézkedéseket, kutatásokat kell végezni; - a Balaton-környék területén üdülést zavaró hatású üzemeket telepíteni nem szabad, a meglevőket kötelezni kell szennyező hatásuk megszüntetésére; - ipari szennyvizet a Balatonba vezetni nem szabad, a meglevőket meg kell szüntetni; - a hínár elleni hatékony védelem legjobb eszköze a növényevő halak telepítése; - a tó feliszapolódásának csökkentése érdekében a vízgyűjtőn talajvédelmi intézkedések szükségesek. A kormány 1043/1969. (XII. 29.) számú határozatában Balatoni Központi Fejlesztési Programot fogadott el, amelyben Balatoni Tárcaközi Bizottság létrehozását a fejlesztés támogatására állami támogatást, a nem kívánatos területfejlesztés és engedély nélküli építkezés ellen és a Balaton átfogó vízgazdálkodási koncepciójának kidolgozásáról intézkedett, amelyet a Balaton vízgazdálkodási-fejlesztési programja (BVFP) címmel a Gazdasági Bizottság 10115/1971. számú határozatával fogadott el. Az 1971. évi BVFP fontosabb vízminőségi előírásai: - gondoskodni kell a szennyvizek fokozottabb tisztításáról; - folytatni kell a partrendezést és a vízfolyások által szállított hordalék visszatartását; - az északi parton rá kell térni a vízszintes talajmüvelésre. A 3447/1972. Mt. számú határozat a Balaton körüli szennyvíztisztító telepek felújításáról, korszerűsítéséről intézkedett; a 8/1975. (IX. 14.) számú KPM rendelet a környezetvédelem érdekében korlátozta a motorcsónakok és a kishajók forgalmát. A környezetvédelmi feladatok, köztük a szennyvíztisztítás, végrehajtásának meggyorsítása érdekében a 3/1976. (VI. 9.) OT-PM rendelettel központi környezetvédelmi alap létesült. Az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről szól, benne részletes rendelkezések a vizek védelméről (Bárányi 1988). A Balaton vízminőségének védelme érdekében a Minisztertanács 3476/1976. számú határozatában elfogadta „A Balaton vízminőségének helyzetéről és az üdülőövezet környezetvédelme érdekében szükséges főbb intézkedésekről" szóló előterjesztést. A minisztertanácsi határozat úgy rendelkezett, hogy - el kell érni a Balaton vizének fokozott védelmét ; - meg kell gyorsítani a vízgyűjtőn a települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését biztosító beruházásokat; - ki kell dolgozni a Kis-Balaton helyreállításának, a Keszthelyi-öböl kotrásának, a berekvizek gyorsabb levezetésére vonatkozó terveket; - meg kell gyorsítani a vízvédelmi célú munkálatokat ; - új regionális rendezési tervet kell készíteni a Balatonra és környékére, valamint korszerűsíteni kell a BVFP-t. Az új balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program 1979-ben készült el, amelyet 1015/1979. (VII. 5.) Mt. számú határozattal fogadtak el. A határozat előírta, hogy a tóra, az üdülőövezetre és a vízgyűjtőre vonatkozó fejlesztéseket a középtávú tervbe kell beépíteni. A tervek tartalmazzák: a Kis-Balaton helyreállítását, a káros iszap kikotrását a tómederből, az üdülőövezet csatornázásának növelését, a szennyvíztisztító kapacitás növelését, a berekvizek rendezését és a Zala folyó szabályozását.