Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Szigyártó Z.-Gilyénné Hofer A.-Laczay I.-Várnainé Pongrácz M.: Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására

576 Szigyártó Z., G ily énné H of er A., Laczay I. és Várnainé Pongrácz M. III. táblázat A várhatóérték analízissel és a szignifikáns trendek figyelembevételével végzett vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása Várhatóérték analízis Szignifikáns trend Következtetés Következtetés vizsgálat Vízfolyás 1%-os 5 %-os 1%-os 5 %-os vízmérce árvízkonf. AH* AH* árvízkonf. AH* AH* megszint sáv minősíszint sáv minősítrend megszint sáv tése sáv tése jegyzés tése tése m m TISZA Tokaj 9,67 0,44 0,51 F 9,75 0,45 0,59 G m Tiszafüred 8,61 0, 33 0,45 G 8,64 0,36 0,48 G m Szolnok 9,74 0,43 0,16 D 10,39 0,52 0,81 G m FEHÉR-KÖRÖS 9,74 0,43 Gyula 8,69 0,53 0,79 G 7,92 0,57 0,02 D FEKETE-KÖRÖS Remete 9,83 0,56 1,16 H 9,62 0,67 0,95 G s KETTŐS-KÖRÖS Doboz 10,24 0,58 1,22 H 9,99 0,70 0,97 G s Békés 9,76 0,30 0,29 D 10,54 0,72 1,07 G s Köröstarcsa 9,10 0,28 0,15 D 9,66 0,63 0,71 G s SEBES-KÖRÖS Körösszakái 4,91 0,30 0,43 G 4,99 0,46 0,51 G m,s nf Fokihíd 6,80 0,31 0,51 G 7,14 0,56 0,85 G s nf Körösladány 9,03 0,64 1,48 H 8,67 0,66 1,12 G s nf BERETTYÓ Szeghalom HARMAS-KÖRÖS 7,40 0,55 1,28 H 6,95 0,58 0,83 G s nf Gyoma 9,73 0,53 0,75 G 9,13 0,53 0,16 E Szarvas 10,76 1,20 1,66 G 9,09 0,59 -0,01 С ne AH* az 1976. évi vizsgálatok ( VITUKI 1976) eredményéhez viszonyítva Trend: m = az adatokban, s = a szórásnégyzetben lineáris trend volt Megjegyzés : nf = a függetlenség, ne = az egyöntetűség vizsgálat eredménye p< 5 % A III. táblázatbán bemutatott számszerű eredmények, mind a várhatóérték analízis, mind pedig a trendekkel végzett vizsgálat szerint arra utalnak, hogy a Tisza középső szakaszán, nagyjából a tiszai vízlépcsők hatásterületén az 1%-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes vízállások szintje megemelkedett. Ugyanakkor a III. táblázat szerint csak Tiszafüred az az állomás, amelyre mind a két vizsgálat szignifikáns emelkedést jelez, meglepően azonos 0,45 m-es, illetve 0,48 m-es értékkel. így - figyelembe véve az e körzetben vizsgált többi állomásra kapott szignifikáns eltéréseket is - azt mondhatjuk, hogy a folyó e szakaszán az 1 %-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes árvízszintek megemelkedése átlagban mintegy 0,65 m-re tehető, s szinte bizonyosnak látszik, hogy e változás valamikor az 1960-as évek derekán következett be. A kétféle vizsgálat ugyancsak összehangzó eredményekre vezetett a Körösök rendszerében is (

III. táblázat). A teljesen azonos jellegű eredmények miatt egészen bizonyos,