Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Nováky Béla: A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata
538 Nováky Béla 4. Az éghajlati hatásvizsgálatok hazai feladatai A globális éghajlati változások lehetséges hazai következményeinek, valamint az éghajlati változások iránt különösen érzékeny mezőgazdaság és vízgazdálkodás terén lehetséges hatások csak spekulatív úton kikövetkeztethető alacsony fokú bizonyossága miatt elhamarkodott lenne bármiféle konkrét intézkedés megkezdése, mégis az alacsony fokú bizonyítottság ellenére is a lehetséges problémák komolyságára, esetenkénti súlyosságára való tekintettel ugyanilyen elhamarkodott lenne a kérdés kézlegyintéssel történő elintézése is. Az intézkedéseknek természetesen összhangban kell lenniök a rendelkezésre álló ismeretekkel. Elsősorban tehát az éghajlati változásokkal és hatásaikkal kapcsolatos hazai vonatkozásban ma még meglehetősen csekély ismereteinket kell bővíteni. Hidrológiai ismereteinkben feltehetően néhány belénk rögződött felfogással is szakítanunk kell. Amennyiben elfogadjuk, hogy a hidrológiai rendszer a tágabban értelmezett éghajlati rendszernek része, úgy célszerű követnünk az éghajlatkutatóknak az éghajlat dinamikus meteorológiai értelmezését, amely - szemben a légköri állapotok t-* oo időszakot felölelő sokaságként történő értelmezésével - gyakorlati megfontolásokból is kompromisszumos megoldásként az éghajlatot elegendően hosszú, de véges időszakokra vonatkozó paraméterekkel írja le ( Götz 1982). A meteorológiai fogalomalkotáshoz hasonlóan - amely megkülönbözteti az időjárás és éghajlat fogalmakat - a hidrológiában is célszerű lehet megkülönböztetni a hidrológiai állapotok időjáráshoz és éghajlathoz kötődő változásait, amelyeket jelenlegi gyakorlatunk egyetlen szóval, a vízjárással jelöl. Elsődleges feladatként mindenekelőtt a múlt, s különösen a legutóbbi 100-150 év éghajlatában és az éghajlattal leginkább érintett természeti adottságokban fellelhető időpontok, változások átfogó újraelemzésével meggyőző bizonyosságokat, avagy meggyőző cáfolatokat kell szerezni a globális éghajlati változások hazai vonatkozásairól. Ennek során a múlt faggatásával keresni kell a választ arra, hogy - vajon felismerhetők-e a múltban az egyensúlyi állapot megváltozására, folyamatos változására utaló irányzatok az éghajlat különböző jellemzőiben, illetve az ökoszféra éghajlathoz szorosan kötődő elemeiben (vízjárás, vízháztartás, természetes és kultúrvegetáció, bioszféra), - ha igen, úgy ezek a változások milyen összefüggésbe hozhatók egymással, s milyen kapcsolatba hozhatók a globális légköri változásokkal, elsősorban a felmelegedéssel, figyelembe véve az emberi tevékenységek nem éghajlati változásokhoz kötődő hatásait is. Az irányzatok vizsgálata során elemezni kell valamennyi nem éghajlati változáson keresztül ható tényező szerepét, az emberi tevékenységek különböző formában jelentkező hatásait, a véletlen szerepét adott folyamatok alakulásában. Második témakörként célszerű folytatni a globális felmelegedés hazánk és hazánkat övező térségek regionális éghajlatában várható következményeinek feltárására, pontosítására, vagy a bizonytalanságok csökkentésére vonatkozó vizsgálatokat. Ennek során - elemezni kell, hogy milyen következtetések vonhatók le a múltban előfordult mainál melegebb időszakoknak a paleoklimatológia különböző módszereivel feltárt éghajlati sajátosságaiból,
