Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Rákóczi Ferenc: A két félteke nedvességviszonyai
A két félteke nedvességviszonyai 517 tebb óceánok vannak, mint az északi félgömbön és valós az is, hogy a két félteke közel azonos sugárzó energiát kap, de tekintettel kell lennünk még két körülményre is. Az északi féltekén elhelyezkedő kontinensek az év meleg szakaszában, tehát az északi félgömb nyarán, akkor amikor a legnagyobb sugárzás is fellép, felmelegszenek. E felmelegedés következménye kettős. Kialakulnak egyrészt a II. táblázatbán közreadott magas páranyomási értékek. Ha meghatározzuk a telítettségi hiány (D = E~e) havi átlagértékeit, az északi féltekére nagyon nagy telítettségi hiányokat kapunk. Ismeretes, hogy a párolgási sebesség az (E— e) értékének növekedésével tetemesen növekszik, tehát az északi féltekén nagyon nagy a lehetséges párologtató képesség (Götz-Rákóczi 1981). Ez az egyik oka az északi féltekén nyáron tapasztalható magas víztartalom értékeknek. A másik ok abban keresendő, hogy a felhevült szárazföldek, az északi féltekén jóval erőteljesebb függőleges kicserélődési folyamatokat hoznak létre, mint a déli félgömb homogénebb felszíne, tehát a keveredési folyamatok is az északi hemiszférán erőteljesebbek. IV. táblázat A légkör víztartalma az azonos évszakú hónapokban a két feltekén A Föld egészére vonatkozó adatokból ( III. táblázat) látható, hogy a földi légkör teljes vízkészlete 11,9-13,6 • 10 1 2 m 3 között ingadozik az év folyamán. Legkisebb érték decemberben lép föl, a legnagyobb pedig július-augusztusban. Az évi átlag eredményeink szerint 12,8 • 10 1 2 m 3, ami teljes összhangban van Szesztaytó\ (1971) származó értékkel. Érdekes eredményre vezet, ha a két félteke azonos évszakú hónapjaira adjuk meg a légkör víztartalmának értékeit (IV. táblázat). Az azonos hónapok különbségeinek (A) értékei nagyon jól mutatják, hogy mely évszakban alakulnak ki a két félteke átlagértékében megmutatkozó eltérések. Egyértelműen megállapítható, hogy a meleg évszakban az északi félteke májustól szeptemberig, a déli félteke novembertől márciusig terjedő időszakában, az északi féltekén egyértelműen több víz halmozódik fel. A telítettségi hiány
