Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Rákóczi Ferenc: A két félteke nedvességviszonyai

A két félteke nedvességviszonyai 515 Az északi féltekén júliusban lép fel a legnagyobb érték (30,8 hPa), a legkisebbet pedig januárban találjuk 11.8 (hPa)-os értékkel. Az északi félgömbön az évi átlag 21,0 (hPa), az évi ingás pedig igen tetemes, 29,0 (hPa). A déli féltekén, hidegebb hemiszféra lévén, lényegesen alacsonyabb értékek lépnek fel. Az évi átlag 15,2 (hPa), az évi ingás pedig mindössze 8,3 (hPa). Egyébként az évi menetben a legnagyobb értéket itt is nyáron, januárban találjuk, a legkisebbet pedig télen, júliusban. II. táblázat Telítési páranyomás havi értékei Telítettségi páranyomás (p

E) Hónap északi déli Hónap félteke hPa I. II. III. IV. V. VI. VIL VIII. IX. X. XI. XII. 11,8 13,7 15.7 19,2 24.2 28,1 30.8 30,6 24.3 22,3 17,2 14,2 19,8 19,0 17,0 15,0 13,0 12,0 11.5 11.7 12.6 15,0 16.8 18,7 -8,0 -5,3 -1,3 4.2 11,2 16,1 19,3 18,9 11,7 7.3 0,4 -4,5 Átlag 21,0 15,2 5,8 Amplitúdó 29,0 8,3 Érdekes képet mutat az északi-déli félteke telítettségi páranyomás értékeinek a különbsége <11. táblázat). A különbségek értékei is határozott évi menetet mutatnak. Júliusban lép fel a legnagyobb, abszolút értékben pedig novemberben a legkisebb különbség. Decemberben és januártól márciusig negatív értékeket találunk, ami azt jelenti, hogy a déli féltekén nagyobb p

E értékek lépnek fel, de az eltérés márciusban és novemberben nem jelentős. A legnagyobb telítési gőznyomások tekintetében e hónapokban közel egyensúly van a két félteke között. 3. Víztartalom A hemiszférák és a Föld egész légkörének víztartalmára vonatkozó értékeket a III. táblázatban közöljük. Az északi félteke viszonyait bemutató adatokból látható, hogy a gőz halmazállapotú víztartalomnak határozott évi menete van. Legnagyobb értékét augusztusban találjuk, a legkisebbet pedig januárban. Januártól márciusig hónapról hónapra csekély mérvű növekedés található, s ez a növekedés áprilistól júliusig felgyorsul - és mint említettük -