Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Rákóczi Ferenc: A két félteke nedvességviszonyai
A két félteke nedvességviszonyai 513 A páranyomás féltekénkénti havi átlagait a zonális átlagokból vezettük le. A telítettségi páranyomás (p E) adatait, a féltekék havi hőmérsékleti menetének ismeretében, a 7 45/ p E = 6,10- 10 ' (hPa) (2) ' 'mom Magnus-formulából számítottuk ki, ahol / mo m a levegő havi hőmérsékleti középértéket jelenti. A relatív nedvességre vonatkozó értékeket pedig a p e és a p E meghatározása után az <p = — • 100, [%] (3) PE formulával határoztuk meg. Végül a légkör teljes víztartalmát (K w-t) a Gavrilova (1975) által javasolt h p w = 10~ 3 \e(h)dh [mm m~ 2] (4) о képlettel számítottuk ki, ahol e(h) az abszolút nedvesség magasság szerinti eloszlása, h - a magasság. A (4) összefüggés szerinti integrálást a 300 hPa szintig végeztük el. A kapott eredmények értékelése előtt foglalkoznunk kell a két hemiszféra eltérő tulajdonságaival. Legnagyobb különbség abban van, hogy az északi félteke 61%-át borítja óceán és ez az arány a déli félteke esetében 81%. Különbség van a két félteke orográfiájának a viszonyában is. Sellers (1969) szerint az északi féltekén az átlagos tengerszint feletti magasság 284 m, a déli féltekén pedig 216 m. A 68 m-es különbség különösen jelentős akkor, ha arra is tekintettel vagyunk, hogy a déli féltekén az Antarktisz átlagos magassága 1420 m a 70° S és 80° S között, míg 80° S és 90° S között 2272 m. Néhány jelenség magyarázata lehetetlenség ezen eltérések figyelembevétele nélkül. 2. A páranyomás és a relatív nedvesség A páranyomásra és a relatív nedvességre vonatkozó összesítő havi átlagokat a két féltekére vonatkozóan a /. táblázatban adjuk meg. A páranyomás évi menete mind a két féltekén egyszeres hullám. Legnagyobb értékeket mind a két féltekén a félteke nyarán találunk éspedig júliusban és augusztusban az északi féltekén és februárban a délin. A legkisebb értékek télen jelentkeznek, az északi féltekén januárban, a délin augusztusban. Megállapítható az is, hogy a déli féltekén magasabb értékek mutatkoznak, az északi féltekére vonatkozó évi átlag 8,8 hPa, a délin pedig 11,9 hPa. Az I. táblázat utolsó sorában az évi ingást tüntettük fel. Ezekben nincs nagy eltérés a két félteke között: 4,3 hPa-os értéket találtunk az északi és 4,6 hPa-ost a déli féltekére vonatkozóan. Ezek az értékek azt mutatják, hogy a talajra vonatkozó adatok szerint a déli félteke a ,,nedvesebb" félgömb. A páranyomás havi átlagértékek különbségeit (A) vizsgálva az tapasztalható, hogy a július, augusztus és szeptember hónapok kivételével a déli féltekén találunk nagyobb páranyomást. A legnagyobb különbségek az északi félteke hideg évszakában lépnek fel (I. táblázat).
