Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző-Hajós Béla-Kiss Jenő-Stimm Miklós-Szepessy József: Műszaki fejlesztés a vízépítés területén

Műszaki fejlesztés a vízépítés területén 51 A hazánkban eddig még nem alkalmazott, korszerű feltárás nélküli vezetéképítési módszerek körébe tartozik még a hidromechanizált csőátnyomás, a vibrációs átszúrás és a vibrovákuumos átsajtolás. Törekedni kell arra, hogy a csővezeték építési eljárások területén ezek a nagy termelékenységű módszerek is mielőbb megtalálják megfelelő helyüket. A csővezetékek karbantartását állapotfelvétellel kezdik, majd a diagnózis megállapítása után lehet meghatározni a javítás módját. Kis átmérőjű vezetékek diagnosztizálására tv-kamera, regisztráló videó alkalmazható. Ezeket önjáró berendezés viszi végig a vezetékszakaszon. A felvételek módjának fejlesztése indokolt a hibahelyek gyors és pontos megállapítása érdekében. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) nagyszelvényű csatornák állapotvizsgálatára kézikamerás csatornavizsgáló berendezést fejlesztett ki. A gépkocsiba beépített berendezés lehetővé teszi a csatornában tv-kameráról észlelt hibáknak a helyszíni értékelését, a kapott adatok rögzítését és tárolását. A csatorna mögötti kiüregelődés vizsgálatához szükséges a továbbiakban az infratelevízió alkalmazási módszerének kifejlesztése és elterjesztése. Másik megoldandó feladat a roncsolásmentes csatornavizsgálati módszerek és berendezések kifejlesztése. Az állapotfelvétel után vagy javítani, felújítani kell a vezetéket vagy az eredeti üzemállapot tisztítással is visszaállítható. A vezetékjavítás lehet általános, amikor teljes munkaárok kiemeléssel és a vezetékek cseréjével újítják fel a vezetéket. A mai viszonyok között ezt az esetet kerülni és a forgalom gátlása nélküli eljárásokat keresni kell. A kitakarás nélküli csatornajavítási eljárások a vezeték üzemének legkisebb zavarásával, kis élőmunka ráfordítással, kedvező kivitelezési költség mellett, rövid átfutási idővel néhány évtizedig biztosítják a vezeték állagának megőrzését és zavartalan üzemét. A teljes csatornaszakaszokra vonatkozó kitakarás nélküli javítási mód az alkalmazott technológia szerint lehet : feltöltéses eljárás (pl. SUPERAQUA), béléscsövezési eljárás (pl. INSITUFORM, BONEX), toktömítéses eljárás (pl. IBAK-PENETRYN). A SUPERAQUA eljárást olyan csatornaszakaszok javításánál alkalmazzák, ahol elsősorban vízzárási, másodsorban ágyazási és állékonysági probléma merül fel. A javítás során célszerűen két akna között lezárt, előzetesen kitisztított csatornaszakaszt egymás után különkülön két, esetleg három vegyszer oldatával 20 kPa túlnyomáson feltöltenek. Egyik komponens általában vízüveg, a másik sav. Harmadikként, ha kell közömbösítésre, cementtejet használnak. Egy szakasz javítási ideje 24 óra. A vegyszerek a vezeték hibás részein a környező talaj hézagaiba is beszivárognak. A két vegyszer egymásra hatásából gélszerű anyag keletkezik, amely a csatornahézagokat és a környező talajhézagokat is kitölti. Az INSITUFORM eljárásnál a csatornát a csatornába bejuttatott műgyantával átitatott műanyag béléscsővel javítják. A bélelőanyagot víznyomás segítségével dolgozzák be, illetve nyomják a javítandó csőszakasz falához. Ezután a csőben levő víz hőmérsékletét 70-80 °C-ra emelik és ezzel biztosítják a hőre keményedő műgyanta megszilárdulását. Kb. 24 óra után a megszilárdult béléscső hozzáférhető, fölösleges darabjait pneumatikus kézifűrésszel levágják. Az IBAK-PENETRYN eljárás csőkapcsolatok, rövidebb hossz- és keresztirányú repedések, kötéshibák javítására alkalmas, a csatorna üzemének leállítása nélkül. A javítás érdekében célszerszámot juttatnak a csőbe a javítás helyére. A célszerszám egy cső, amelyhez három gumitömlő csatlakozik. Ebből az egyik - cső két végére rádolgozott - a gumiballonok felfújására szolgál, amelyek segítségével a csőkötés közvetlen környezete légmentesen lezárható. Ezalatt a szennyvíz - bár szűkített keresztmetszeten - zavartalanul folyhat. A másik két csövön vegyszert (az egyikben akrilamid monomert, másikon ammónium perszulfátot) juttatnak a